Kisbolygó robbant a Föld légkörében
A 2008 TC3 jelű kisbolygó 2008. október 7-én megsemmisült a Föld légkörében. Felrobbanása előtt kevesebb mint egy nappal fedezték csak fel, ezután 26 helyszínről összesen 570 sikeres megfigyelés készült róla, amikor még a világűrben haladt.
Ajánlat: 2008 TC3 - új adatok a felrobbant kisbolygóról
Az égitest Szudán felett, az é. sz. 20,9 és a k. h. 32,37 foka környékén, 37 kilométer körüli magasságban semmisült meg, október 7-én, magyar idő szerint 4.45 perc 45 másodperckor. A robbanásra az átlagos meteorok felvillanási magasságánál alacsonyabban került sor: míg a hullócsillagok 70-80 kilométer magasan izzanak el, itt ennek kevesebb mint fele volt a megfigyelt magasság.
Tovább épült a Nemzetközi Űrállomás
Az űrkorszak kezdete óta nem volt kérdéses, hogy kellene egy igazán nagy, állandóan a Föld körül keringő laboratórium, ahol a súlytalanság előnyeit kihasználva lehetne kísérleteket folytatni. A sok szempontból sikeres, ám pályafutását ócskavasként végző orosz Mir után napjainkra lényegében el is készült az eddigi legbonyolultabb és legdrágább űreszköz.
Magyarok a marsbázison
Az amerikai Mars Desert Researc Station (MDRS) kutatóállomáson április 13. és 27. között hat magyar főből álló legénység teljesített szolgálatot. Az első, kizárólag magyarokból álló, HungaroMars nevű expedíció két hétig úgy élt, mintha a Marson lenne: a lakóegységet csak szkafanderben hagyta el, és hasonló kutatómunkát végzett a környéken, mint amit majd az első űrhajósok fognak a vörös bolygón.
Ajánlat: Tehénlopással is vádolták a magyar Mars-utazókat
Nem volt könnyű a magyar legénység élete a földi Mars-bázison: kétszer is áram nélkül maradtak, végül egy "marslakót" kellett segítségül hívniuk, aki a "Don" névre hallgatott. Két autós turista is megtalálta az isten háta mögötti állomást, majd megjelent három farmer, akik elkóborolt tehenüket keresték a sivatag közepén, lopással gyanúsítva a "marsutazókat". A nehézségek ellenére megfeszített tudományos munka zajlott, és sok értékelhető adat gyűlt össze.
Elindult, és már el is égett az első európai teherűrhajó
Az Európai Űrügynökség (ESA) ATV jelű teherűrhajó-sorozatának első példánya, a Jules Verne sikeresen végrehajtotta manőverezési feladatait 2008 tavaszán, majd április 3-án délután autonóm üzemmódban, földi segítség nélkül összekapcsolódott a Nemzetközi Űrállomással.
Ajánlat: Dokkolt az európai teherűrhajó az űrállomáson
Egy-egy ATV maximálisan 5,5 tonna száraz terhet (élelmiszerek, technikai eszközök, az új kísérletekhez tartozó felszerelések, ruhák, személyes tárgyak, ajándékok, postai küldemények stb.), 840 kg vizet, 100 kg gázt és 4,7 tonna üzemanyagot képes az űrállomáshoz feljuttatni, majd küldetése végén összesen 6,5 tonnányi feleslegessé vált terhet eltávolítani onnan. A Jules Verne a sikeres küldetés után szeptember 29-én, a terveknek megfelelően belépett az atmoszférába és elégett.