2008: az élővilág megkezdte a költözést

Vannak fajok, amelyek az éghajlatváltozás miatt menekülnek, mások inváziós tevékenységükkel keltenek feltűnést - egyesek már az őshonos élővilágot tizedelik, valódi csúcsragadozókkal kezdenek ki, netán nagyvárosok állandó lakói lesznek. Felfedezések az állatvilág meglepő migrációs folyamatairól.

Városhódító madarak

Ajánlat: Akár a papagáj is elszaporodhat Budapesten

Valamennyi ismert élőlénycsoportban, így a madarak között is találunk olyan renitenseket, amelyek függetlenítik magukat a biológiai sokféleség összeroppanásának drámájától, és látszólag remekül érzik magukat a nagyvárosok művi környezetében. Az emberkerülő, félénk specialistáknak itt nem terem babér, előnyben vannak viszont a "merészek", a "stressztűrők" és a "találékonyak". Néhány madárfajnál napjainkban zajlik az urbanizálódás folyamata, mégpedig rohamléptekkel. Az enyhébb telű, tengerparthoz közeli európai városok, többek között Barcelona, Lisszabon, London vagy Hamburg parkjaiban mára az örvös papagájoknak 5-6 ezer egyedet számláló populációi élnek, s egy elszabadult barátpapagáj-pár az elmúlt évben Budafokon is fészket rakott.

A kaktusz már betette a lábát

Egyre biztosabb, hogy a klímaváltozással átalakuló időjárás lényegesen nagyobb hatással van a növényekre, mint azt korábban feltételezték. A szárazsággal későbbre tolódik, a heves esős időszakok miatt viszont megrövidül például egyes gyepnövények virágzási ideje Közép-Európában. A jelenség már önmagában is aggasztó, a növényeket beporzó rovarok életritmusát ráadásul nem a csapadék, hanem elsősorban a hőmérséklet irányítja.

Ajánlat: Megzavarodnak a növények a változóban lévő időjárástól

Ha az aszályos nyarak egy bizonyos gyakoriságnál sűrűbben követik egymást Magyarországon, s a jövőben egyes gyepnövények számára nem lesz elég idő a regenerációra, akkor e társulások helyét egy új típusú, fajszegény félsivatagi növényzet foglalhatja el például a Kiskunságon - tudtuk meg a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Intézetének munkatársaitól. A magyar kutatók eredményei azt mutatják, hogy az egyre gyakoribb aszályok miatt veszélybe kerülhetnek olyan eddig domináns évelő homokpusztagyepi fűfajok, mint a magyar csenkesz (Festuca vaginata) vagy a homoki árvalányhaj (Stipa borystenica) - az előbbi egyben a Kárpát-medence bennszülött növénye, és bár még egyáltalán nem mondható ritkának, a szárazságokkal idővel azzá válhat.

Visszatértek a hódok

Ajánlat: Elengedték az utolsó hódot is Magyarországon

Az idegenhonos fajok inváziójával szemben pozitív betelepülés, pontosabban betelepítés is zajlik: novemberben a legsikeresebb európai emlős-visszatelepítési program keretében az utolsó hódokat is elengedték Magyarországon. Az 5 hódcsalád, összesen 14 példány a Tisza árterében, Tiszatarján közelében, néhány tétova lépés után a szemünk láttára csobbant a vízbe. Velük együtt ma már mintegy 500 egyedből áll a hazai állomány.