Pillantás a legsötétebb holdkráterekbe

Közölték a Chandrayan első radarfelvételeit a Holdról. Az indiai szonda radarja az első próbák alapján tökéletesen üzemel, és esély van rá, hogy a sarkvidéki kráterekben esetleg előforduló vízjeget azonosítsák vele a közeljövőben. 

Az indiai Chandrayan-szonda 2008. október 21-én startolt, majd november 8-án állt a Hold körüli pályára. November 14-én érte el becsapódó egysége égi kísérőnk felszínét. Több távol-keleti társával egyetemben az űreszköz látványosan demonstrálja a gyorsan fejlődő térség gazdasági és technológiai potenciálját.

A demonstrációs célok mellett fontos tudományos küldetése is van a programnak, amelyből több állam is kiveszi a részét. A keringő egység fedélzeten lévő Mini-SAR radarberendezést a NASA készítette, amelynek egyik feladata a sarkvidéki kráterek vizsgálata.

Egyes feltételezések és néhány korábbi mérés alapján ugyanis ezekben a kráterekben vízjég lehet. A magas szélességen lévő mélyedésekbe nem süt be a Nap, így az ott uralkodó alacsony hőmérsékleten sokáig megmaradhat a például üstökösmag-becsapódásokkal odakerült vízjég - főleg, ha vékony törmeléktakaró borítja be. A jég jelenlétét azonban eddig nem sikerült egyértelműen bizonyítani, és több, egymásnak részben ellentmondó megfigyelés született.

A mellékelt, a napokban közölt felvételek még 2008. november 17-én készültek a déli Haworth-, és az északi Seares-kráter egy-egy részéről. A radarmérések képi megjelenítésekor az egyenetlen területek, valamint a szonda felé néző felületek mutatkoznak világosabbnak. Jelenleg csak kalibrációs céllal végeztek méréseket, ennek megfelelően az esetleges jéggel kapcsolatban még nem közöltek eredményeket. Amennyiben minden rendszer megfelelően üzemel, a következő hónapokban kezdődhet a célirányos megfigyelés, amely remélhetőleg válszt ad a kérdésekre.

A Mini-SAR felvétele a déli poláris térségről (ferde sáv), háttérben a Hold sarkvidéki krátereinek korábban készült optikai fotójával (ISRO, NASA, JHUAPL, LPI, Cornell University, Smithsonian)

A Mini-SAR egyike a Chandrayan fedélzetén elhelyezkedett két amerikai műszernek. Társa a képfelvevő spektrométer, amely az eddigi legrészletesebb ásványtani térképet fogja elkészíteni a Hold teljes felszínéről.

Utóbbi berendezés rögzítette az alábbi képet a Mare Orientale térségéről. Az eltérő színek eltérő elemek, illetve ásványok jelenlétére utalnak, közülük a zöld árnyalat magas vastartalmú ásványokat, például piroxéneket jelez.

Az ásványtani összetétel területi változása (balra), és ugyannennek a vidéknek az optikai és infravörös tartományban rögzített képe (jobbra) (NASA, JPL, Brown)

Az ásványtani térképezés nemcsak a Hold eredetébe és fejlődéstörténetébe enged bepillantást, hanem az égitest erőforrásainak kiaknázása felé tett lépésnek is tekinthető.