Okosabbak a babáknál a kilenchónapos szeretett csimpánzkölykök

Amerikai kutatók a közelmúltban megjelent tanulmányukban ismertették egy évekig tartó megfigyeléssorozat eredményeit. A csoport árva csimpánzkölyköket tanulmányozott. Azt vizsgálták, hogyan hat a kölykök szellemi fejlődésére, ha különbözőképpen viselik gondjukat. Azok a kölykök, amelyekkel érzelmi tekintetben is többet foglalkoztak, szellemi (kognitív) fejlődésükben előrébb jártak kilenchónapos korukban, mint a hasonló korú emberi kisbabák.

A vizsgálatokat Kim Bard, a Portsmouth-i Egyetem Érzelmi Tanulmányok Központjának pszichológiaprofesszora vezette. A professzor még az 1980-as években kezdte a csimpánzkölykök viselkedésének megfigyelését az atlantai Yerkes Főemlőskutató Központ "emberszabásúmajom-bölcsődéjében". Ezek a kölykök azért kerültek a bölcsődébe, mert anyjuk képtelen volt megfelelően gondozni őket, és ezért veszélybe került az életük.

Az évek folyamán összegyűlt eredményekből Bard számos cikket írt, amelyek fő témája a csimpánzok érzelmi és szellemi fejlődése volt. A Developmental Psychobiology szakfolyóiratban most megjelent cikkében 46 csimpánzkölyök kognitív (értelmi képességekkel kapcsolatos) fejlődésének megfigyeléséről számol be munkatársaival. Ennyi majomkölyök fejlődését még soha nem követték nyomon kutatók, akik a kisgyerekek értelmi szintjének meghatározására szolgáló teszteket is bevetettek.

A kutatónő és csoportja azt tapasztalta, hogy azok a csimpánzkölykök, amelyeket heti 20 órában "babusgattak", azaz nemcsak a fizikai, hanem az érzelmi igényeiket is kielégítették, boldogabbak, fejlettebbek voltak, és jobban alkalmazkodtak a körülményekhez, mint azok a társaik, amelyek csak a fizikai igényeiket kielégítő, "gépies" ellátást kaptak.

A kölykök anyai kötődése

Harry F. Harlow viselkedéskutató 1966-ban végezte híressé vált majomkísérleteit. Arra volt kíváncsi, hogy a kölyök anyjához való kötődését érdek (az élelemhez jutás) vagy más faktorok befolyásolják. Rhesusmajom-kölyköt (Macaca mulatta) zárt össze egy drótból készült majombábuval, melyen egy tejesüveg volt, és egy szőrrel bevont bábuval, amelyen nem volt élelem. A kismajom csak akkor ment a drótanya közelébe, ha éhes volt, egyébként a szőranyához bújt, azon pihent és aludt. A kismajom félelmében is rögtön a szőrös "anyához" menekült. Ez azt igazolta, hogy a kölyöknek sokkal inkább "érzelmi támaszt" nyújt az anya (illetve a kísérletben az anyát pótló bábú), és ezért kötődik hozzá, nem elsősorban az ennivalóért.

Az odafigyelő gondoskodást emberi gondozóktól kapták a csimpánzkölykök. A gondozók játszottak velük, ápolták a szőrzetüket, etették és más módon is kapcsolatot teremtettek a kölykökkel. Odafigyeltek a kölykök érzelmi és kommunikatív jólétére, ugyanúgy, ahogy az az anyaszerepre megfelelő nőstény csimpánzoknál is megfigyelhető. Ez a fajta törődés az állatok egyéves koráig tartott. Ez idő alatt többször fölmérték a kölykök fejlődési szintjét.

A kilenchónapos korú csimpánzoknál ugyanazokat a teszteket alkalmazták, amelyeket az embergyerekek fejlődésének és kötődésének felmérésére használnak. A kognitív képességek fejlettségét megállapító feladatok között van olyan, amikor a papírra írást kell utánozni (természetesen csak firkálás formájában), a vizsgálatot vezető személy után rá kell mutatni egy-egy könyvben lévő ábrára, illetve meg kell találni egy lefordított csésze alá rejtett kockát.

A kutatók azt tapasztalták, hogy az odafigyelő gondoskodásban részesülő kilenchónapos csimpánzkölykök kognitív fejlődése valamivel előrébb tart, mint a hasonló korú emberi kisbabáké. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a csimpánzok okosabbak lennének, mint az emberek, csupán azt mutatja, hogy a fejlődésük üteme eltérő. A csimpánzok 2-3 (nőstények), illetve 3-4 (hímek) éves korukra már elérik az ivarérettséget, ami az embereknél jóval később következik be. Tehát a csimpánzoknak jóval hamarabb kell elérniük a felnőttekre jellemző fejlettségi szintet, mint a gyerekeknek, ezért kezdetben gyorsabb a testi és szellemi fejlődésük, mint az emberi kisbabáké, de kognitív fejlődésük az emberénél sokkal alacsonyabb szinten meg is áll.

A vizsgálatokból arra is következtetni lehet, hogy mennyire fontos az embergyerekek fejlődésében is az odafigyelő gondoskodás. Az érzelmileg elhanyagolt kisgyerekeknél hasonló viselkedési problémák (például hintázás, a normálisnál szorosabb tárgyakhoz való kötődés) figyelhetők meg, mint a csak "szabvány" ellátásban részesült csimpánzkölyköknél. A normális fejlődéshez tehát minden főemlősnek, így az embernek sem elég a puszta fizikai gondoskodás, hanem elengedhetetlen az érzelmi igényeket is kielégítő törődés.

Jane Goodall nyomdokain - Salonga-kalandok

A Kongói Demokratikus Köztársaságban található Salonga Nemzeti Park különleges főemlősöket, bonobókat rejt. Az állatokat tanulmányozó kutatócsoporthoz egy magyar etológus is csatlakozott. Csatádi Katalin személyes hangú beszámolóin keresztül mi is megismerhetjük a kongói kutatótábor mindennapjait. Tábornapló a kongói dzsungelből