A nap képe: három kaszás megy az égen

 

A tavasz közeledtével már csak kora este gyönyörködhetünk a leghíresebb téli csillagképben: az Orionban, azaz a Vadászban. A képen az Orion övének is nevezett három csillag látható: balról jobbra az Alnitak, az Alnilam és a Mintaka. Mellettük, a kép bal felén két szép ködösség is megfigyelhető: az IC 434, avagy népszerű nevén Lófej-köd (balra lent), és az NGC 2024, amely ettől feljebb lévő, szálas szerkezetű felhő.

Az Orion öve. A kép nagyméretű változatának letöltése (Martin Mutti, Astronomical Image Data Archive)

Az Orion csillagképben, a Naptól 1300-1500 fényévre egy aktív csillagkeletkezési régió található. Az elmúlt néhány millió évben sok égitest született és keletkezik napjainkban is, ezért mutatkozik ebben az irányba több fényes, kékes árnyalatú csillag az égen.

Az Orion csillagkép neve a magyar mondavilágban Kaszáscsillag. Ismert elnevezései még: Három Kaszás, Rendcsillag, Szent Péter pálcája, Bírópálca. A régebbi képzet szerint kaszát ábrázol, amit Illés hagyott el, amikor Isten a déli pihenőben felszólította, hogy menjen téríteni a pogányokat. Az újabb változatban uralkodó az a nézet, hogy az Orion övének három csillaga három kaszás. Ezek mennek az égen és aratnak, körülöttük négy ember (az Orion váll- és lábcsillagai) kévéket rak. Utánuk siet Sánta Kata, aki az ételt viszi, (a Szíriusz nevű csillag), de nem éri őket utol soha, mert belelépett egy kaszába és megsántult. Sánta Katához kapcsolódik még egy monda, miszerint fel szeretne ülni a Göncölszekérre, de a kaszások nem hagyják, mindig a lába elé kapnak a kaszával - írja a Wikipedia.

Mai előadás: Kepler és Galilei

Kulin György Csillagászati Szabadegyetem,
Csaba György Gábor előadása, Polaris Csillagvizsgáló, február 10, 19 óra

A teljes csillagkép, középen az öv

Galilei és Kepler, korunk csillagászati világképének 17. századi úttörői, kortársak voltak. Meglehetősen egyoldalú kapcsolatukat Kepler kezdeményezte: 1597-ben elküldte Galileinek Mysterium cosmographicum című könyvét. Galilei levélben válaszolt; ezzel gyümölcsöző és mindkettőjük számára felettébb hasznos tudományos eszmecsere vehette volna kezdetét. De hiába volt Kepler lelkes és gyors válasza: Galilei következő - és egyben utolsó - levelére 12 évet kellett várnia. Vajon miért nem alakult ki a két tudós közt szorosabb együttműködés? Nem tudhatjuk biztosan, de annyi tény, hogy kettőjük természete, érdeklődése, felfogása és tudományos módszerei is meglehetősen eltérőek voltak.

Az előadás február 10-én 19 órakor kezdődik a Polaris Csillagvizgálóban (Budapest, III. ker., Laborc u. 2/C), emellett a Polaris TV intertnetes adása keretében a neten is követhető. Az előadást derült időp esetén távcsöves bemutatás követi.