Megkezdődött a legnagyobb antarktiszi jégself pusztulása - műholdkép

Megkezdődött az antarktiszi Wilkins-jégself borjadzása, azaz a jéghegyek leválása a néhány héttel ezelőtt megroppant, hatalmas méretű jégmezőről. A globális felmelegedés számlájára írt folyamatot a nagyközönség is "élőben" követheti - mivel mást már úgysem tud csinálni.

Mint arról három hete részletesen beszámoltunk, megrepedezett, majd kettétört az Antarktiszon a Wilkins-jégselfet a Charcot- és Latady-szigetekkel összekötő negyven kilométer hosszú jéghíd. (A selfjég az Antarktisz partvidéke körüli, nagy vastagságú, a víz felszínén lebegő jégtömeg, amelyet a szárazföld belsejéből induló, nyelv alakú jégárak táplálnak.) Mint már akkor is jelezték a szakemberek, a jéghíd eltűnésével a több mint 11 ezer négyzetkilométeres jégself idővel teljesen feldarabolódhat, és leválhat az Antarktiszról.

A folyamat meg is kezdődött: a jéghíd összeomlása után a már meglévő repedések gyorsan szélesedni kezdtek, és az Európai Űrügynökség április 28-án közölt műholdfelvételein már látható, hogy óriási jégtömbök váltak le a jégself északi faláról - jelezve, hogy a hatalmas jégtömeg instabillá vált. Az első jéghegyek április 24-én szakadtak le, és a becslések alapján eddig 700 négyzetkilométernyi jeget veszített a Wilkins-jégself.
Az elmúlt ötven év során kilenc antarktiszi jégself pusztult el vagy zsugorodott össze, emiatt változtak a déli kontinens körvonalai is. Maga a Wilkins-jégself is nagyobb volt a múltban: az 1950-es években még 16 ezer négyzetkilométeren terült el. A most megkezdődött újabb pusztulási fázisát folyamatosan követik a kutatók, és ugyanezt teheti a nagyközönség is ezen az oldalon.

Az ESA műholdfelvételén fehér vonal jelöli a három hete összeomlott jéghíd körvonalait, a piros szaggatott vonal pedig a legújabb jéghegyleválások területét (A. Humbert, Münster University)

Az olvadás hatására ez a tengeri jég feldarabolódik, majd több ezer jéghegy formájában elsodródik. Az úszó jég nem szorít ki több tengervizet, amikor feltöredezik és elolvad, ettől tehát nem emelkedik a tengerszint. A selfjég azonban fékezi a kontinens felől érkező gleccsereket, így amikor elmozdul, a szárazföldi jég mozgása felgyorsul a nyílt vizek felé, és közvetlenül a tengerbe borjadzik - ami már hozzájárulhat az óceán átlagos vízszintjének a megemelkedéséhez. Egy közkeletű hasonlattal élve a selfjég elolvadása olyan, mint amikor egy kádból kihúzzuk a dugót, és utána már lefolyhat a víz.