Leszállt az Atlantis

 

Május 14., közép-európai idő szerint 23:06

A hat és fél órásra tervezett, majd 7 óra 20 perc hosszúra nyúlt első űrséta sikeresen befejeződött. A munka során az új WFPC-3 jelű kamera behelyezésénél, pontosabban a régebbi WFPC-2 kilazításánál probléma adódott, de végül egy óra késéssel sikerült ezt megoldani. Az új detektort rögzítették, és a következő hetekben intenzív tesztelésnek vetik majd alá.

Szerelés az első űrsétán (NASA)

Szintén beüzemelték az új számítógépet, amely a megfigyelési adatok továbbításában működik közre. Emellett az űrteleszkóp ajtajára egy nyitást könnyítő szerkezetet rögzítettek, és a csapágyaztását is megolajozták. Elhelyeztek továbbá egy olyan csatlakozó szerkezetet, amely a további szerelési műveleteket könnyíti meg az űrtávcsőnél. Majdnem egy kisebb malőr is történt: egy szegecs megpróbált kiszökni a szerszámostáskából, de azt John Grunsfeld még időben elkapta.

Az SIC&DH jelű adattovábbító számítógép behelyezése (NASA TV)

Május 14., közép-európai idő szerint 16:02

Csütörtökön 14:52-kor John Grunsfeld és Drew Feustel megkezdte az első űrsétát. A fő feladat a Hubble-űrtávcső egyik legfontosabb detektorának, az 1993-ban elhelyezett WFPC-2 jelű műszernek a cseréje lesz, a fejlettebb WFPC-3-ra.

Az Atlantishoz rögzített űrtávcső (NASA TV)

Emellett a korábban meghibásodott adatgyűjtő és -rendszerező számítógépet is kicserélik egy újabb változatra. Végül pedig egy egyszerű eszközt rögztenek a HST-re, amelynek segítségével könnyebben tudják majd nyitni és csukni a belső részeit lezáró ajtót.

Május 14., közép-európai idő szerint 09:19

Az Atlantis randevúja az űrtávcsővel tegnap a tervek szerint zajlott le. Az űrrepülőgépet Scott Altman parancsnok manőverezte a Hubble közelébe, a robotkar segítségével pedig Megan McArthur fogta be a műszert. Mint utólag kiderült, az űrtávcsővel kommunikáló rendszer, amelyben hibát feltételeztek, megfelelően működött - az irányítók túl nagy adatsűrűséggel küldtek fel információt, ezért jelentkezett a probléma. Az átmeneti megoldás során nem az Atlantis, hanem egy műhold segítségével küldték a parancsokat a HST-nek a Földről.

Május 14., közép-európai idő szerint 07:56

Csütörtök hajnalban, 01:28 körül egy űrszemétdarab haladt el 2,8 kilométerre az Atlantis és a hozzá kapcsolódó Hubble-űrtávcső mellett, amely a 2007-es kínai űrfegyverkísérlet robbanásából maradt vissza. A 10 centiméteres darab mozgását jó előre követték a Földről, és tudták, hogy nem lesz veszélyes a közelítés. A távoli elhaladás miatt nem is volt szükség beavatkozásra, azonban az esemény jól jelzi, a térség a számításoknak megfelelően nem veszélytelen. Az Atlantis és a Hubble keringési magasságában az utóbbi időben a kínai űrfegyver okozta robbanás, illetve a véletlenül bekövetkezett Iridium és Kozmosz műholdak ütközése egyaránt juttatott friss űrszemétdarabokat az űrbe.

Május 13., közép-európai idő szerint 21:43

Az űrtávcsövet 20:13-kor csatlakoztatták véglegesen az űrrepülőgép erre kialakított rögzítőrendszerébe, majd eleresztették a robotkarral. Egyben bekapcsolták a HST-t az Atlantis elektromos hálózatába, amely a szerelések alatt biztosít neki energiát. A robotkar végén lévő kamerával pedig fényképeket készítettek az űrtávcsőről, hogy felmérjék a külső felületeinek az állapotát - de a részletes munkát csak holnap kezdik el az űrhajósok.

A Hubble-űrtávcső a robotkar végén (NASA TV)

Május 13., közép-európai idő szerint 20:01

Megtörtént a találkozó: az Atlantis robotkarja 19:13-kor ragadta meg a Hubble-űrtávcsövet. Ezt követően megkezdték a teleszkóp megfelelő helyzetbe fordítását, hogy az űrrepülőgép raktérbe mozgassák. A művelet során kisebb kommunikációs probléma is felmerült, de ez egyelőre nem akadályozza a terv végrehajtását.

Május 13., közép-európai idő szerint 18:25

Az Atlantis közép-európai idő szerint 12:42-kor pályaváltoztatást hajtott végre, hogy megfelelő pozícióban legyen a Hubble-űrtávcsővel tervezett találkozóhoz. Az űrteleszkóp a kinyújtott robotkarjával közelítő űrrepülőgépről 17 órakor már fényes csillagszerű pontként látható volt. A 13,2 méter hosszú és 11 tonnás űrtávcsövet a robotkarral fogják be, majd stabilan rögzítik az Atlantishoz. Korábban kisebb kommunikációs probléma is jelentkezett, de ezt egy tartalék rendszerrel sikerült megoldani.

Az űrrepülőgép sérüléseinek (lásd az előző bejegyzést) részletes elemzése alapján arra jutottak a szakemberek, hogy azok nem veszélyeztetik a küldetést. Lenne olyan hely is az Atlantis külső felületén, ahol egy ugyanilyen, viszonylag csekély károsodás is veszélyes volna, de jelenleg szerencsére nem ez a helyzet. Azt egyelőre nem sikerült megállapítani, hogy honnan szakadt le a sérülést okozó darab a start folyamán.

Május 12., közép-európai idő szerint 21:13

Az asztronauták a külső hővédő elemek vizsgálata során a jobb szárny tövénél néhány kisebb sérülést azonosítottak, amelyeket a startot követő 104. és 106. másodpercben levált töredékek okozhattak.

Az emelkedés során levált egyik töredék, a startot követően 105 másodperccel (NASA TV)

Az egymáshoz közeli, mintegy fél méter széles területen egymás mögött mutatkozó sérülések az első vizsgálatok alapján nem veszélyesek, de a következő napokban részletesebb elemzésükre is sor kerül.

A sérülések a hővédő csempék felületén (NASA TV)

Május 12., közép-európai idő szerint 11:25

Az Atlantis legénysége a Föld körüli pályán befejezte a külső felületek vizsgálatát a robotkarral. A kiürült és az űrrepülőgépről levált nagy hajtóanyagtartályt is megörökítették, és a Földre visszasugárzott képeket tüzetesen tanulmányozzák majd a szakemberek. Az eddigi vizsgálatok alapján nem vált le nagyobb szigetelésdarab az emelkedés során, de a részletes elemzések még hátravannak. Az űrrepülőgép szerdán közelíti meg a Hubble-űrtávcsövet.

Május 11., közép-európai idő szerint 20:25

Az emelkedés kezdeti, kritikusnak számító két perce során nem vált le a rendszerről jól látható, nagyobb szigetelésdarab, ami sérülést okozhatott volna. A startot követően 8 perc 43 másodperccel álltak le a hajtóművek, miután az űrrepülőgép elérte a kívánt keringési magasságot. A következő fontos művelet a külső felületek ellenőrzése lesz, amely most kritikus esemény: a legénység ugyanis ezúttal egy esetleges probléma esetén nem húzhatja meg magát az űrállomáson. A start derült, napsütéses időben zajlott, és egy távolabbi indítóállványon jól látszott a szintén indításra kész Endeavour - vészhelyzet esetén ez hozhatja vissza az űrhajósokat.