Azzal, hogy a szélturbinák a tengerre kerülnek, új távlatokat kap a szélenergia hasznosítása. Amellett, hogy a partról nem láthatók, a távolság előnye az is, hogy a beljebb a tengeren erősebben és egyenletesebben fúj a szél, illetve hogy lényegesen nagyobb terület áll rendelkezésre - nyilatkozta a BBC-nek Alexandra Beck Gjorv, a beruházó StatoilHydro energiacég munkatársa. A távolságnak a költségek szabnak határt, a lebegő turbinákat ugyanis a tengerfenéken futó kábelek kötik össze a szárazföldi rendszerrel: minél hosszabb a kábel, annál drágább, a szárazföldtől való eltávolodás tehát nem korlátok nélküli.
A tengeri szélerőmű-parkok kiépítése ugyan költségesebb, mint a statikus szárazföldieké, működtetésük azonban hosszútávon nem drágább - mutat rá Alexandra Beck Gjorv.
A turbina teste 100 méternyi mélyen merül a tengerszint alá, lábazatát három kábel erősíti a tengerfenékhez. Legfeljebb 700 méter mély vizeken képesek hasonló turbinákat telepíteni.
Így épült a Hywind
A Hywind nevet viselő 2,3 megawattos Siemens-szélturbinát a következő két éven át tesztelik. Ha beválik, lebegő szélturbina-parkok létesülhetnek Észak-Amerika atlanti és csendes-óceáni partjai közelében, az Ibériai-félszigetnél, Norvégia és az Egyesült Királyság vizein.