A mozifilm csak diavetítés, a villanyvilágítás diszkófény - hogyan lát a légy?

Gyakori szituáció, hogy a lakásba tévedt legyek és egyéb rovarok százszor is nekirepülnek az ablaküvegnek, pedig a nyílás ott van a közelben, sokszor csak pár centiméterre. Vajon mire használják a legyek a nagy szemüket, ha még ezt a feladatot sem képesek megoldani?

Mivel is lát a légy? Két összetett szemmel és három pontszemmel (ez utóbbiak csak irányt, fényességet képesek érzékelni). Az összetett szemek több ezer, sőt több tízezer egyszerű szemből, úgynevezett ommatidiumból állnak. Mindegyik egyszerű szem egy "pixellel" járul hozzá a légy által látott képhez, ami elmosódottabb, mint amit mi, emberek látunk, viszont "vakfolt" sincs a legyek szemében.

A legyek 360 fokban, tehát hátrafelé is látnak. Ha térszögben gondolkozunk, akkor szinte a teljes "négyszer pi" szteradián nagyságú térszöget belátják. Ez egyrészt a biztonságuk miatt fontos (mármint nekik), másrészt előnyös, ha a légy látja a saját lábait, miközben leszáll (illetve "felszáll") a mennyezetre. Arra viszont nincs szükség, hogy a légy az egyik szemét is lássa a másik szemével - az nincs is benne a látótérben. Fókuszálni összetett szemmel nem lehet, ami közelebb van, az sem látszik élesebben a légy számára. A legyek nem ismerik a rövidlátást és a távollátást.

A legyek színlátóak. Három alapszínt látnak, de nem úgy, mint az emberek. A legyek érzékelik az ultraibolya tartomány egy részét, viszont ami számunkra vörös színű, az számukra már infravörös, azaz nem látható. A kétszárnyú rovarok, így a legyek UV-látásának képessége egyes kutatók szerint onnan ered, hogy 250 millió évvel ezelőtt élt őseik is az égbolt fényének polarizáltságát használták tájékozódásra. A földtörténeti perm időszak végén erősebb volt az égboltról érkező ultraibolya sugárzás, és az ősi rovarok látása ehhez alkalmazkodott. Az égbolt polarizációs mintái az UV tartományban a legkifejezettebbek, így UV-látás és fénypolarizáció érzékelése együtt járó tulajdonságok.

2:33-nál: Katica többszörös képe a légy szemével a "Bug's life" (Egy bogár élete) c. filmben. A valóságban egyetlen képet lát a légy

A legyek szeme sokkal hatékonyabb a mozgás felbontásában, mint az emberé. Míg az emberi szem 24 képet tud felbontani másodpercenként, addig a légy szeme 250 képkockát különít el. A mozifilm tehát a légy számára diavetítétés, a villanyvilágítás pedig diszkófény (mert másodpercenként százszor elsötétedik, de ember ezt nem veszi észre).

A rovarok nagyon keveset tanulnak (a méhek a virágok illatát, színét [UV-ban is], formáját; a legyek azt, hogy mire érdemes rászállni), de azt nagyon gyorsan. Ezekre vannak programozva, ebben segítik őket az évmilliókkal ezelőtt kialakult ösztönök. Félig nyitott ablakok azonban sokkal rövidebb idő óta léteznek, a rovarok idegrendszerének merevsége ezt nem képes leküzdeni. A rovarfajok szempontjából a megoldást a mutációs változékonyság jelenthetné, de egyáltalán nem biztos, hogy ez a probléma kitart még néhány millió évig.

Posztobányi Kálmán