A CoRoT-7b jelű égitest egy Naprendszeren kívüli planéta, amelyet 2009 elején fedeztek fel. Az objektum a TYC 4799-1733-1 jelzéssel ellátott csillag körül kering, amely a Monoceros konstellációban található. Az égitest tőlünk közel 500 fényévre helyezkedik el, és Napunknál valamivel kisebb és hűvösebb égitest. Kora 1,5 milliárd év, szemben a Napunk 4,5 milliárd évével.
Az exobolygót azóta részletesebb elemzésnek vetették alá. A 20,4 óra keringési idejű objektum közel mozog Napjához: távolsága csillagától mindössze 2,5 millió kilométer, azaz 23-szor közelebb van hozzá, mint a Merkúr a Naphoz. A részletes vizsgálatát célzó méréseket nehezítette, hogy a tengelye körül 23 naponként megforduló csillag felszínét hatalmas foltok tarkítják.
Míg a CoRoT űrtávcsővel meghatározták az égitest méretét, tömegének vizsgálatához az Európai Déli Obszervatórium (ESO) 3,6 méter átmérőjű, a chilei La Sillán felállított távcsövét, és az arra rögzített HARPS detektort használták. Ennek mérései alapán kiderült, hogy a planéta tömege ötszöröse, átmérője pedig valamivel kevesebb, mint duplája a Földének. A méret és a tömeg alapján megállapították az átlagsűrűségét, amelyből egyértelművé vált, hogy a CoRoT-7b kőzetbolygó.
Korábban is sikerült már néhány exobolygónál a mérések és a modellek összevetése alapján valószínűsíteni, hogy kőzetekből áll, de ezekben az esetekben sokkal bizonytalanabb volt a helyzet. Ez az első alkalom, amikor egyértelműen kimondható: Föld-típusú kőzetbolygót találtak.
A megfigyelések emellett rámutattak arra is, hogy egy további hasonló bolygó van a rendszerben, amelyet CoRoT-7c jelzéssel láttak el. Utóbbi 3 nap és 17 óra alatt kerüli meg csillagát, tömege pedig közel nyolcszorosa a Földének.
Fantáziarajz a CoRoT-7b felszínéről, és a hozzá közeli központi csillagáról (ESO)
Noha a CoRoT-7b egy Föld-típusú bolygó, az általunk ismert életnek kellemetlen hely lenne: olyan közel kering csillagához, hogy nappali oldalán közel 2000 Celsius-fok uralkodhat - míg éjszaka -200 fok hideg lehet rajta. A nappali forróság révén sok kőzet megolvad, azaz izzó lávára emlékeztető anyag alkothatja felszínét.
Animáció a CoRoT-7b környezetéről (Forrás: ESO)
Magyar exobolygó kutatók A Naprendszeren kívüli planéták keresésében és megismerésében Magyaroszág is kiveszi a részét. A Bakos Gáspár által vezetett, exobolygókat kereső amerikai-magyar HATnet program nemrég azonosította a 11. Naprendszeren kívüli planétáját. A magyar ötlet alapján készült távirányítású robotteleszkóp-rendszer műszereit Magyarországon tervezte és építette Sári Pál, Papp István és Lázár József (Magyar Csillagászati Egyesület) Bakos Gaspár (korábban MTA KTM CSKI, ma Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics) vezetésével. A programban fontos szerepet játszik még Kovács Géza (MTA KTM CSKI), aki a tranzitkereső szoftvereket fejleszti. A Lendület Fiatal Kutatói Program keretében Kiss László indít az exobolygók megismerését célzó munkát idén Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. |