Elindult az első japán teherűrhajó

A távol-keleti ország nemcsak modulokkal, hanem egy teherszállító űrhajóval is közreműködik az űrállomás fejlesztésében. A H-2 jelű űrhajó csütörtökö este indult a Nemzetközi Űrállomáshoz. 

Péntek, közép-európai idő szerint 7.24

Korábbi információk:

Hamarosan indul Japán első űrhajója, amely emberek nélkül fog a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fejlesztésében közreműködni. Az űreszköz közel 6 tonna terhet szállíthat, és mérföldkőnek tekinthető a távol-keleti térség űrtevékenysége szempontjából. Ez Japán második jelentős hozzájárulása az űrállomás fejlesztéséhez. Az első ilyen a három egységből álló Kibo modulrendszer elkészítése volt, amely már az űrállomáshoz kapcsolva üzemel.

A HTV egy automatikus teherszállító űrhajósorozat neve, ennek tagjaként utazik a H-2 (HTV-1) egység most. A program 1997-ben indult, azóta közel 700 millió dollárt igényelt a fejlesztés, magának az űreszköznek az elkészítése pedig 200 millió dollárba került. Így született a henger alakú, 10x4 méteres, tehát egy kisebb autóbuszhoz hasonló nagyságú, 15 tonnás űreszköz. A teherűrhajó meghajtását négy fő- és 28 segédhajtómű biztosítja, míg elektromosenergia-szükségletét a külső felületén elhelyezett napelemtáblák fedezik.

A teherűrhajót a H-2B jelű, szintén japán hordozórakéta indítja, amely a 2001-től sikeresen üzemelő H-2A továbbfejlesztett változata. Ez Japán eddig készített legnagyobb hordozórakétája, amely a startot követően 15 perccel juttatja a teherűrhajót 200 és 300 kilométer közötti magasságú Föld körüli pályára.

A teherűrhajó fő szerkezeti egységei (JAXA)

A teherűrhajó ezt követően hatnapos utazás után, automatikus üzemmódban közelíti meg az űrállomást, majd tőle 10 méterre megáll. Ekkor az űrállomás robotkarja megragadja, és csatlakoztatja a megfelelő dokkoló egységhez. Ez a módszer egyszerűsíti a dokkolást, mivel az utolsó, legnehezebb fázist az egységtől független robotkar végzi el. Végül az egység üzemelésének befejeztével leválik az űrállomásról, és fékez, majd a földi légkörbe visszatérve elég.

Jelenleg ez az egyetlen olyan teherhordásra alkalmas űreszköz, amely az űrállomás amerikai szegmenséhez tud kapcsolódni. Az orosz Progresz és az európai ATV teherűrhajók csak az orosz szegmenssel képesek dokkolni - de természetesen a hasznos terhet az űrállomás belső folyosóin bárhova el lehet juttatni. Azonban a nagyobb méretű amerikai bejáratokon keresztül nagyobb átmérőjű szerkezetek juttathatók az űrállomás belsejébe. Míg az űrrepülőgépek 3 tonnát, addig a HTV rendszer közel 6 tonna hasznos terhet szállíthat alkalmaanként. Utóbbinak egy része zárt, földi légterű belső egységben, a maradék pedig külső, a világűr vákuumát is kibíró egységben vihető fel.

Fantáziarajz az űrállomáshoz csatlakozó teherűrhajóról (JAXA)

Mindez komoly előnyöket jelenthet Japánnak, mivel az űrrepülőgépek nyugdíjazása után ez lesz a legnagyobb méretű egységeket felszállítani képes űreszköz. A NASA természetesen nem csak külföldi partnerekkel akarja ellátni az űrállomást a kérdéses időszakban. Két hazai céggel áll kapcsolatban (Space-X és Orbital Sciences), amelyek megrendeléses rendszerben végezhetnek majd teherszállítást az űrállomáshoz, az űrrepülőgépek után és az új Orion-űrhajók megjelenése előtt - ezek azonban még nem állnak olyan jól, mint az indulásra kész japán teherűrhajó.

Jelenleg évente egy és összesen hét HTV-küldetést terveznek, melyek mindegyikéért a NASA jelentős összeget fizet a japánoknak. A tervek szerint az űreszköz Japán déli partvidékén lévő Tanageshima Űrközpontból startol, és elméletileg novemberig marad az űrállomáshoz kapcsolva. Ha a startot el kell halasztani, és szeptember 30-ig nem szállhat fel az űreszköz, az induláshoz megfelelő konfiguráció legközelebb 2010 februárjában adódik.