Christine Drea, az amerikai Duke Egyetem kutatója foltos hiénákkal (Crocuta crocuta) kettesével húzatott két kötelet. Csak abban az esetben nyílt ki egy felettük elhelyezkedő nyílás, és esett le táplálék az állatok elé, ha mindketten egyszerre és teljes erőből húzták a köteleket. A párosok rövid időn belül, különösebb gyakorlás nélkül átlátták a kísérletet.
A megoldás akkor váratott csak magára, amikor két domináns állat került egy párba. Amennyiben azonban más hiénák is figyelték a próbálkozást, még gyorsabban ment a dolog. A legmeglepőbb az volt, ahogyan a tapasztalt hiénák segítettek az új résztvevőknek a problémamegoldásban.
A csimpánzoknak hasonló feladatok megoldásához gyakran hosszú gyakorlásra van szükségük, és rosszabb az együttműködési készségük is - írja Drea az Animal Cognition című szaklap októberi számában.
Az elmúlt évtizedekben abból indult ki a tudomány, hogy az állatvilágban az arányaiban nagyméretű agy és magasabb szintű kognitív teljesítmény a csapatmunka feltétele. Drea kutatása azonban azt sugallja, hogy a falkákban élő, akár viszonylag kisebb agyú ragadozók is igencsak jól teljesítenek a kollektív problémamegoldás terén.