EU-szuperlézer: tudományos nagyberuházás lesz Szegeden

Magyarország Csehországgal és Romániával közösen elnyerte a jogot arra, hogy prágai, bukaresti és szegedi helyszínnel megépítse az európai unió lézeres kutatóközpontját - jelentette be Bajnai Gordon miniszterelnök csütörtökön a Tisza-parti városban.

Az Extreme Light Infrastructure (ELI) elnevezésű szuperlézer teljes költsége 500 millió euró, ennek 40 százaléka jut a szegedi fejlesztésekre. A szegedi központ - amelynek megépítése a város történetének egyik legnagyobb fejlesztési beruházása lesz majd - háromszáz kutatót és hatszáz főnyi kiszolgáló személyzetet foglalkoztat majd.

Botka László polgármester szerint a szegedi siker egyik oka a Szabó Gábor akadémikus által irányított világszínvonalú lézerkutató csoport kiemelkedő tudományos teljesítménye.

A beruházás alapvetően három nagy tudományos célt szolgál: az egyik az úgynevezett beamline rendszer előállítása. A fejlesztések másik iránya, hogy a kutatók extrém időtartamokban tudjanak ultrarövid fényimpulzusokat előállítani. Az ilyen attoszekundumos lézerek teljesítményének növelésével számtalan alkalmazás előtt nyílna meg az út az anyagtudománytól a biológiáig. A harmadik cél egy minden eddiginél nagyobb teljesítményű lézerrendszer megépítése, amely a fizika legalapvetőbb kérdéseinek vizsgálata felé nyitna utat.

A tervek szerint a beamline Prágában, az attoszenkudumos központ Szegeden épülne meg, míg a 100 petawattos rendszerre vonatkozó fejlesztések mind a két helyszínen, egymással szoros együttműködésben, de más technológiai megoldást keresve valósulnának meg. Mindezekkel egy időben Bukarestben egy fotonukleáris kutató központ épülne, ahol a nagyteljesítményű lézerek magfizikai alkalmazásait vizsgálnák.

"A megépülő berendezést a magfizikától az asztrofizikán, a kozmológián, a nagyenergiájú fizikán keresztül a gyógyításig, elsősorban az onkológiai gyógyításig rengeteg mindenre lehet alkalmazni. Mivel a megcélzott intenzitás és teljesítménytartomány ma még előre láthatatlan effektusokat is produkálhat, újabb alkalmazások is lehetségesek. A ma még nem prognosztizálható felfedezések között számos Nobel-díjas eredmény is születhet, amiben magyar tudósok is osztozhatnak" - mondta Szabó Gábor akadémikus, a kutatócsoport vezetője.

MTI/OS