1. díj: Haarberg Orsolya - Ébredés
2009 márciusában folyamatosan az időjárás-előrejelzésen csüngtem, és amikor végre hideg, havazós, szeles idő volt kilátásban, a párommal összecsomagoltunk, és egy-egy szánt magunk után kötve felsíeltünk a Dovrefjell Nemzeti Parkba pézsmatulkot fotózni. Jól mondták a meteorológusok, tényleg orkán erejű széllel érkezett a friss hó, két napig a sátrat is alig tudtuk elhagyni. A harmadik napon, annak ellenére, hogy elállt a hóesés, az erős szél miatt továbbra is dúlt az ítéletidő, de amint megpillantottam a fehér tájba olvadó, behavazott állatokat, minden kínomról megfeledkeztem. Csak órákkal később, amikor már minden irányból körbefotóztam a tulkokat, vettem észre, hogy nem érzem a lábujjaimat, és az elmúlt esti nátha és fejfájás is újra elhatalmasodik rajtam. De ekkor már nyugodt szívvel mentem haza, megtöltve a kártyáimat réges-régen megálmodott képekkel.
2. díj: Laki Zoltán - A végzetes bukás
A tanzániai Ndutu-tó kiszáradt medrében, két eltévedt gnúborjúra lettünk figyelmesek, miközben tőlük odébb, a part közelében egy oroszlán ólálkodott, friss húsra várva. Az első, sikertelen támadást követően az újabb már az oroszlán teljes győzelmével végződött. A szokatlan környezet és körülmények (a kiszáradt tómeder, az egyedül vadászó, saras, mocskos oroszlán) csak fokozták a drámai helyzet hangulatát. Afrikai túránk során ez volt az első, és egyben utolsó ragadozótámadás, amit sikerült megörökíteni.
3. díj: Karai Csaba - Antilopcsapat
Zambiában a Kasanka Nemzeti Parkot "puku parknak" is hívják a helybeliek, az óriási puku antilopcsordák miatt. Kisrepülőből csodálatos látványt nyújtanak a mocsárban rohanó állatok.
3. díj: Krizák István - Ködben
Barátommal hajnalban egy vadföld szélén szerettük volna elhelyezni lessátrainkat, de akkora köd volt, hogy szinte semmit sem láttunk. Ezért úgy döntöttünk, hogy inkább az erdőben cserkelünk. Alig tettünk pár lépést, s ez a látvány tárult elénk.
A felvételeket a naturArt Magyar Természetfotósok Szövetsége bocsátotta rendelkezésünkre.