Anyagsugarak sűrűjében a Cassini-űrszonda

A Cassini-űrszonda november 2-án, hétfőn a Szaturnusz Enceladus nevű holdjából kilövellő anyagsugár központi, legsűrűbb részén haladt át. A felszín felett mintegy 100 kilométerre rögzített adatok a feltételezett felszín alatti óceán összetételének becslésében is segíthetnek.

November 2-án, közép-európai idő szerint 8.40-kor hetedszer is elhaladt a Cassini-űrszonda a Szaturnusz Enceladus holdja mellett. A manőver során az űreszköz keresztezte a hold déli sarkvidékéről kiinduló gejzírjellegű anyagkilövelléseket, hogy meghatározza azok összetételét.

A randevú keretében az űrszonda 103 kilométerre haladt el a felszín felett, és útja során közel egy percet töltött az anyagsugarakban, 8 kilométer/másodperces sebességgel keresztezve azokat.

Korábban egy alkalommal került sor hasonló műveletre: 2008. március 12-én haladt át a szonda az anyagkilövelléseken, ekkor vízgőzt, nátriumot, szén-dioxidot és valamilyen szerves anyagot mutattak ki a műszerek. Ezek az összetevők a feltételezett felszín alatti óceánnak az anyagából származhatnak. A mostani közelítés során hasonló mérséklet végeztek az érzékelőkkel, emellett a kidobott részecskék méretét, tömegét, töltését is tanulmányozták.

ForrA!s: NASA, JPL, SSI

Az Enceladus árnyékos oldala 117 ezer kilométer távolságból. A gejzírek anyagsugarai látványosan kirajzolódnak a hátsó megvilágításban (NASA, JPL, SSI)

Bár a Cassini ezúttal nem került olyan közel a holdhoz, mint tavaly tavasszal, a szakemberek az anyagsugarak belső, sűrűbb részét is meg merték célozni a randevú során. Az űreszköz így fontos adatokat gyűjtött, amelyek elemzése jelenleg is zajlik.

ForrA!s: NASA, JPL, SSI

Az Enceladus felszíne 14 ezer kilométer távolságból (NASA, JPL, SSI)

Legközelebb november 20-án jut a Cassini a hold közelébe, igaz, ekkor sokkal távolabb, mintegy 1600 kilométerre lesz majd tőle. Ezt követően jövő áprilisban adódik egy újabb randevú, amikor mindössze 96 kilométer magasan repül el az égitest felszíne felett.