A Déli-sarktól ennyire északra ritkán bukkan fel akkora jégtömb, amekkorát a Tasmániától 1500 kilométerrel délkeletre fekvő Macquarie-szigeten dolgozó ausztrál sarkkutatók fedeztek fel. A jéghegyet november 12-én, csütörtökön pillantották meg először, a sziget partjaitól nyolc kilométeres távolságban.
A jéghegy az Australian Antarctic Division munkatársának felvételén
Az elsodródott jéghegy feltehetően azok közül a hatalmas jégtömbök közül való, amelyek 2002-től kezdődően szakadtak le az antarktiszi Ross-jégmezőről - vélekednek a szakemberek. (Az antarktiszi selfjégmezők történetében az utóbbi 30 év legnagyobb eseménye volt, amikor a 3250 négyzetkilométer területű és mintegy 220 méter vastag Larsen-B jégself összeomlott, majd több ezer kisebb tömbre darabolódva eltávolodott a kontinenstől.) Idén március 25-én egy újabb, 415 négyzetkilométer területű jégmező szakadt le az Antarktiszról, amely évszázadok, de akár másfél ezer éve lehetett az úgynevezett Wilkins-jégself peremén. Az ismétlődő jégleszakadás a szakemberek szerint a déli-sarkvidéki felmelegedés következménye.
A 2002-es jégmező-leszakadás
Meglehetősen szokatlan, hogy a melegebb vizeken ennyire északra sodródjon egy jéghegy - kommentálta a mostani eseményt Neal Young ausztrál glaciológus, aki munkatársaival együtt úgy gondolja, észak felé haladva a tömb rövid időn belül minden bizonnyal darabokra hasad, és elolvad. Mindazonáltal figyelmeztetett rá, hogy mielőtt végleg eltűnne, folyamatos veszélyt jelent a körzetben folyó hajózásra.
Az alig 128 négyzetkilométeres Macquarie egyik partszakasza