"Rájöttünk, hogy az, ahogy egy tárgyat és egy illatot első ízben párosítunk vagy összefüggésbe hozunk egymással, egyértelműen rögzül az agyban, még a felnőttek esetében is" - mondta Yaara Yeshurun, az izraeli Weizmann Tudományos Intézet munkatársa, akinek tanulmánya a Current Biology című folyóiratban jelent meg. "Az első szagemlékeknek ez a fajta bevésődése éppúgy jellemző a rossz, mint a jó illatokra."
A szagokkal kapcsolatos emlékek vizsgálatához a kutatók önkéntesek egy csoportjának különböző tárgyakat mutattak be, amelyek mindegyikéhez később hozzárendeltek egy-egy illatot és hangot. Míg az utóbbiak közül néhány nagyon kellemes volt - például körteillat vagy gitárjáték -, addig mások kifejezetten bántóak voltak, mint a döglött hal bűze vagy a fúró zaja. Egy héttel később, mikor a résztvevők azt a feladatot kapták, hogy idézzék fel a korábban látott tárgyakat, akkor leginkább csak a kellemetlen hangokhoz és szagokhoz társított dolgokat tudták felsorolni.
Következő lépésként a kutatók hasonló kísérletnek vetették alá a résztvevőket, ám ekkor már funkcionális mágneses rezonancia vizsgálattal követték figyelemmel az alanyok agyműködését. Kiderült, hogy amikor először társítunk egy illatot egy tárggyal, mind a hippokampusz - amely a memórianyomok tartós beégetése során a különböző érzékszervi információk társításáért felelős -, mind az érzelmi reakciók feldolgozásáért és memorizálásáért felelős amygdala működésbe lép.
Habár a szakértők véleménye szerint jóval több kutatásra lenne szükség a témában, úgy gondolják, a mostani eredmények is segíthetnek a memória fejlesztésében, illetve a korai, traumás emlékek kitörlésére vonatkozó terápiákban.