Ázsia a világ legnépesebb kontinense, és ez okból, valamint a klímaváltozás hatásai és a földrész viszonylag alacsony szintű felkészültsége, szervezetlensége miatt a legsérülékenyebb. A klímaváltozás már manapság is sok gondot okoz a kontinens fejlődő térségeinek nagyvárosaiban, a jövőben pedig egyenesen drámai változásokat hoz majd - foglalta össze a WWF nemrégiben kiadott, Mega-stressz a megapoliszokban című jelentésének mondanivalóját Kim Carstensen, a nemzetközi szervezet globális klímaváltozással foglalkozó részlegének vezetője.
A földrész átlaghőmérséklete az elmúlt száz év során 1-3 Celsius-fokkal emelkedett - olvasható a jelentésben. A csapadékeloszlás változóban van, a szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbak, a tengerszint emelkedik. Ázsia legnagyobb városai közül sok a tengerparton, folyótorkolatokban terül el, és túlzsúfoltak, ami fokozza sérülékenységüket. A peremkerületeikkel és agglomerációjukkal együtt például csak Dakka, Manila és Jakarta városában közel 50 millió ember él.
A kiemelt 11
Hogy világosan lássuk az ázsiai városok veszélyeztetettségét, a WWF különböző szempontokat (tengerszint-emelkedést, viharokat, áradást, szárazságot, szociális és gazdasági érzékenységet) figyelembe véve listát készített a tömegkatasztrófáknak leginkább kitett megapoliszokról. A kiválasztott - a klímaváltozás által különösen érintett - 11 városból a tízes skálán kilenc pontot kapott, s ezzel a legveszélyesebb hely Banglades fővárosa, a több mint 12 milliós lakosú Dakka. A hatalmas, viszonylag szegény város csak néhány méterrel fekszik a jelenlegi tengerszint felett. Már most is rendszeresen sújtják trópusi ciklonok és áradások - az ezek által okozott károk elhárítására a város szervezettsége kevéssé alkalmas. Nyolc pontot ért el a listán a Fülöp-szigetek fővárosa, a 14 milliós Manila és Indonézia fővárosa, a 24 milliós Jakarta. Csak egy kategóriával kevésbé veszélyeztetett az indiai Kalkutta és Kambodzsa fővárosa, Phnompen.
A fentieknél jobb helyzetben lévő városokra, Sanghajra, Hongkongra, Kuala Lumpurra és Szingapúrra is egyre több problémát zúdít majd a klímaváltozás, az emelkedő tengerszint, az egyre gyakoribb heves esőzések, áradások és hőhullámok képében. Hongkongban például a mostaninál sokkal kevesebb lesz a hűvösebb napok száma, míg Szingapúrban a dengue-láz terjedése már most kimutatható - áll a jelentésben.
Az összes vizsgált szempont figyelembevételével készült általános sebezhetőségi sorrend (tízes skála)
Bolygónk felszínének kevesebb mint egy százalékán állnak városok, ám a Föld népességének fele itt él, és a települések nagy része növekvőben van. A városok és közvetlen környezetük használja fel a világon elfogyasztott energia 75 százalékát és ugyanilyen mértékben járulnak hozzá az üvegházhatású gázok globális kibocsátásához. Ha nem változtatunk jelentős mértékben a városok energiahatékonyságán, és nem szabunk korlátokat a kibocsátásnak, nem kerülhetjük el a klímaváltozással járó katasztrófákat sem a városokban, sem vidéken. "A katasztrófakezelésnek központi helyet kéne kapnia az érintett országok kormányzatainak tervei között" - nyilatkozta az AFP hírügynökségnek a jelentés kapcsán Mark Dia, a Greenpeace manilai kampányvezetője.
A WWF felszólította az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) e héten Szingapúrban ülésező országait, hogy dolgozzanak ki stratégiákat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. Az éves csúcstalálkozó végén az APEC 21 tagországa várhatóan nyilatkozatot ad ki arról, hogy a részükről támogatni fogják egy új klímamegállapodás létrejöttét az év végén Koppenhágában megrendezendő klímacsúcson, egyúttal igyekeznek megnyitni kereskedelmüket a zöld technológiák számára.
Fékevesztett klímaváltozás
Az ENSZ klímaváltozási testülete, az IPCC által 2007-ben közzétett optimista forgatókönyvek szerint az évszázad végére 2 Celsius-fokos, a legrosszabb kibocsátásnövekedéssel számoló szcenárió szerint 6 Celsius-fokos fölmelegedéssel kell számolnunk. Ahogy az idő telik, egyre inkább valószínűsíthető, hogy a 2007-ben vázolt katasztrofális, sőt még annál is rosszabb forgatókönyv van megvalósulóban - ezt erősítették meg a világ vezető klimatológusai az IPCC 2009 márciusában megtartott találkozóján, kiemelve: az emberiség egésze igen érzékeny még az enyhébb klímaváltozásra is, a szegény országok számára azonban különösen nagy veszélyt rejthet. A 2 Celsius-foknál nagyobb emelkedés nagy terhet ró majd a társadalmakra, ami földrajzi régiónként különböző módokon jelentkezik, de mindenképpen komoly egészségügyi problémákhoz vezet.
Nyomornegyed Mumbaiban
A fejlődő országok többmilliós megapoliszaiban élők e városok népességének rohamos növekedésével fokozódó környezeti veszélynek vannak kitéve. A klímaváltozással járó környezeti katasztrófák, árvizek, földcsuszamlások és az ezek nyomán fellépő egészségügyi katasztrófák, járványok és balesetek egyre gyakrabban sújtják e túlnépesedett régiókat. A Földön ma 1,6 milliárd embernek nem jut áramellátás. Ennek hiányában ezeknek az embereknek nem jut biztos világítás, fűtés, nem biztosított a közlekedés, nem áll rendelkezésükre telefon, élelmüket nem tartósítja hűtőszekrény - ezek pedig mind egészégügyi kockázatot hordoznak. Áramellátás híján ezek az emberek az energiát a környezetükre és saját egészségükre egyaránt kockázatos módon szerzik be, ráadásul a tüzelő megszerzése a legtöbb szegény társadalomban a nők és a gyermekek feladata.