Az MBT gyógyászati hatékonyságáról külföldi intézetekben, kutatóközpontokban számos vizsgálat készült. Itthon is több egyetemen, így a pécsi ortopédiai klinikán is végeztek-végeznek kutatásokat, például a sokízületi gyulladás (rheumatoid arthritis) gyógyításában lehetséges alkalmazásáról - pozitív eredménnyel. Nem találtunk olyan eredményt, amely megkérdőjelezné a technológia hatékonyságát; mi több, a kutatások a cipő hasznos gyógyászati tulajdonságait igazolják. Úgy tűnik, az MBT tényleg tudhat valamit: a világon több mint 20 országban, évente körülbelül kétmillió pár lábbelit értékesítenek, ebből itthon, évente 200 ezret vásárolnak - tudtuk meg Szabó-Kocsis Krisztinától, az MBT marketingvezetőjétől. Az egész Európában orvosi segédeszközként bejegyzett terméket itthon saját üzlethálózatukban, míg más országokban általában cipőboltokban terítik. A hazai márkaboltokban 20-50 ezer forint körül juthatunk hozzá, s a cég saját felmérése szerint leginkább a 40-50 éves korosztály vásárolja.
Tényleg mindenki jól jár vele?
Az [origo]-nak nyilatkozó ortopéd orvosok, gyógytornászok többsége maga is viseli a lábbelit: köztük dr. Cseh Márta, a Péterfy Sándor Utcai Kórház ortopéd főorvosa, aki két éve hordja a cipőt, és indokolt esetben jó szívvel ajánlja betegeinek, például harántsüllyedésre, kopásos ízületi betegségekre, sarok- vagy derékfájásra. A lábbeli ezen kívül agyvérzés utáni, bénulás esetén végzett rehabilitációban is hasznos lehet, mivel erősítesi az izmokat, finomítja az egyensúlykészséget - állítja a főorvos. Kiképzéséből adódóan járáskor tompítja a talaj ütését, kíméli az ízületeket, hatására gyakorlatilag nincsenek túlterhelt, állandóan nyomás alatt lévő pontok a talpon. Hatékonyságát a betegek elégedettsége is igazolja: Cseh egyik legidősebb páciensének is hosszú időre "nyoma veszett", egy teljes évig nem jelentkezett panasszal, a cipő viselésével megszűntek problémái.
A szakemberek szerint kifejezetten ajánlható térdszalagműtét, csípőprotézis-műtét utáni rehabilitáció során, bokasérülések után, a komolyabb problémák megelőzésére, például kopásos térdbántalmak kialakulásakor. Azok számára pedig, akiket a talpuk elülső részén, a lábujjtöveknél gyakran előtörő fájdalmas, égő, villámló érzés kínoz, valóságos megváltást jelent. Pozitív visszajelzések elsősorban a sokat álló, illetve kis területen folyamatosan járkáló szakmákban dolgozóktól érkeznek: fodrászok, szakácsok, pincérek például különösen dicsérik. Hallottunk olyan gyógytornászról is, aki "plázázáskor" jelentkező talp-, derék- és hátfájás elkerülésére ajánlotta betegeinek.
A cég tájékoztatása szerint az MBT titka abban rejlik, hogy a hagyományos cipőkkel ellentétben a terhelést széltében és hosszában egyenletesen osztja el a talp felületén. Ennek köszönhetően csökken a térd- és a csípőízület nyomásterhelése, növekszik a hasizom, farizom, comb- és lábszárizom munkája, a gerinc mentén futó kis izmok aktiválódnak és megvédik a gerinc ízületeit. A cég ígéretei szerint a cipő "az egész testet" aktiválja, javítja a testtartást, segít az ízületi-, izom-, szalag- és ínsérülések regenerációjában, a láb-, térd-, csípő- és gerincproblémákon, jó gerincsérvre, lumbágóra és gerincferdülésre, faridegzsábára, de még az elhízásra is.
Az MBT-cipők sikere a cég által közölt információk szerint egy igen egyszerű felfedezésen alapszik, mondhatnánk, bárkinek eszébe juthatott volna: az 1990-es évek elején Karl Müller svájci mérnök évekig tanulmányozta az emberi test fiziológiáját, majd Koreában felismerte, hogy az egyenetlen, puha talajon - mint amilyen a koreai rizsföldeket vagy a kelet-afrikai szavannákat borítja - mezítláb járva enyhülnek hátfájásai. Svájcba visszatérve kezdte meg annak a technológiának a kifejlesztését, amely a városi ember számára visszaadja a puha talaj természetes instabilitását. 1996-ra el is készült az első MBT (Masai Barefoot Technology = Maszáj Mezítláb Technológia) néven piacra dobott, sarok nélküli prototípus, majd a talprész további fejlesztései nyomán 2000-re a termék robbantott a világpiacon: körülbelül 20 ezer darabot adtak el belőle Svájcban, Ausztriában és Németországban. A fejlesztések során a lábbeli kinézete is változott; a kezdeti, ortopédcipőre emlékeztető, vastag talprész laposodott, emiatt ma már szinte fel sem tűnik az utcán.
A kockázatok és mellékhatások tekintetében
Mielőtt azt hinnénk, az MBT-ből soha nem elég, fontos tudni, hogy viselése néhány esetben kifejezetten káros lehet. Nem ajánlott gyulladásos betegségek, például ízületi gyulladás vagy gerincsérv akut szakaszában, ilyenkor ugyanis a megerőltetés ronthat a beteg állapotán. Ne hordják azok sem, akik feszes Achilles-ínnal küszködnek, sem azok, akik számára eleve valamilyen szédüléssel járó betegség okoz problémákat. Általánosságban is elmondható, hogy mivel a speciális járás növeli az izom erejét, túlaktivizálni sem szabad: mindenkinek azt javasolják, hogy fokozatosan kezdjék a terhelést, és mivel az izomzat elfáradhat, körülbelül napi 6-7 óránál tovább ne viseljék a cipőket. Sokan talán nem számítanak rá, de a cipő a láb méretét is megváltoztathatja. Miután ingereket ad a talpizomzatnak, kifejezetten megerősíti a lábboltozat-tartó izmokat, amitől akár 1-2 számmal is csökkenhet a lábméret.
Masszív szakmai érdek az eladásban
A kedvező kutatási eredmények kommunikálásán túl, az MBT Magyarország Kft. közvetlen módon is megalapozza az egyhangú szakmai támogatást: a gyógytornászokat ugyanis bevonták a termékértékesítésbe, s ma már sok MBT-értékesítési helyen gyógytornászok dolgoznak. A cég és számos szakember megkeresése után úgy tűnik, hogy a hazai forgalmazók nemzetközi szinten is kiemelkedő sikere marketingmunkájukban rejlik, aminek egyaránt része a saját bolthálózat és a gyógytornászok személyes értékesítési szerepvállalása. Az általunk elért gyógytornászok maguk is viselik a cipőt, így a saját tapasztalataikat adhatják tovább. A cég MBT-akadémia néven továbbképzéseket is szervez, ahol gyógyászati termékeiket mutatják be. Az értékesítési pontokat igyekeznek egészségközpontokba telepíteni, a Magyar Gyógytornászok Társasága pedig honlapján toborozza új csapattagjait. A gyógytornász-szakma és az MBT sikere tehát meglehetősen összefonódott.
Két láb jó, két láb rossz Az emberi két lábon járás - jelen tudásunk szerint - mintegy hatmillió éves múltra tekint vissza. Ebből a korból származik a Kenyában fölfedezett, Orrorin tugenensis néven ismert emberelőd (bár egyesek vitatják, hogy az Orrorin az emberek közvetlen leszármazási vonalába tartozik). A megtalált comb- és más csontmaradványok elemzése alapján majdnem biztosan kijelenthető, hogy az Orrorin két lábon közlekedett. A két lábon járás kialakulása rengeteg előnnyel, de sok hátránnyal is járt az emberek számára. Az előnyök közül a legismertebb a kéz fölszabadulása a szerszámhasználathoz, valamint az, hogy így nagyobb területet lehetett belátni a füves pusztákon. A hátrányokat sok ember ma is megszenvedi, ezek közé tartozik a hát- és derékfájás, a porckorongsérv, a szűkebb szülőcsatorna, a combnyaktörés fokozott kockázata, a visszértágulat a lábon, a lúdtalp vagy bokasüllyedés. |
Hanyattvágja a felhasználót
Gyermekeinek emelgetése tette akuttá derékfájdalmait az egyébként ülőmunkát végző Ferencnek, aki ezután talált rá az MBT-cipőkre. "Először az ortopéd szakorvosom, aztán a gyógytornászom javasolta, aki szintén ilyen cipőt hord" - magyarázza Ferenc. Egy éve hordja, s közben folyamatosan jár gyógytornára és gerinctornára, ezért nem tudná megmondani, hogy a csodacipő vagy a gyakori torna javított-e állapotán. Annyi biztos, hogy előtte úgy érezte, majd összeesik bevásárlás közben, februárra viszont elmúltak fájdalmai. A kerek talp miatti instabilitás sokakat visszarettent, Ferenc viszont két nap alatt megszokta az egyensúlyozást és az ajánlott alapállást, ami a lábujjakhoz közelebb helyezi a testsúlyt. Elmondása szerint vezetés vagy biciklizés közben sem okoz gondot a domború talp.
Nem jött be ennyire a csodacipő a 60 éves Ágnesnek, akinek orvosa javasolta a cipőt cukorbetegsége miatt. "Többször próbáltam hordani, de úgy éreztem, mintha hanyatt vágódnék, egy sérülés pedig a legkevésbé sem hiányzik az amúgy is túlzottan megterhelt térd-, és bokaízületeimnek. Ráadásul, nagyon elfáraszt benne a járás."
Biztosan nem vágódtak hanyatt az MBT-től azok a vásárlók, akik internetes fórumokon osztják meg egymással, idő előtt tönkrement cipőjükkel járt kálváriájuk történetét. A legtöbb panasz arról szól, hogy a fél év alatt kilyukadt, beázott, levált talpú lábbelire csak kínos veszekedéssel tudták érvényesíteni a garanciát, vagy hogy az eladó szemtelenül bánik a reklamáló vevővel. Mi is egy hasonló közepébe csöppentünk, amikor felkerestük az MBT egyik boltját. Ott jártunkkor épp abból kerekedett a szóváltás, hogy a vásárló már harmadszor jött el a megrendelt cipőért, ez alkalommal is hiába. A boltban egyébként megtudtuk, hogy az MBT-cipőket a Távol-Keleten gyártják, a fórumokon emlegetett, a cipő szenzorával (speciális talprészével) kapcsolatos probléma - részben legalábbis - valós: ha túl sok víz éri, tönkremegy. Az eladó szerint havonta, az eladott mennyiség mindössze körülbelül 5%-át viszik vissza.
A minőséggel kapcsolatos reklamálások száma eltörpül ugyanakkor azok mellett az esetek mellett, amelyekben a lábbeli komoly fájdalmak enyhítésében bizonyult hatékony eszköznek. Igaz, a Péterfy Sándor Utcai Kórház ortopéd főorvosa szerint a gyógyászati segédeszköz hazai sikertényezője, hogy az ízületi gyulladások, a gerinccel, kopásokkal kapcsolatos betegségek elterjedésében is élen járunk a világban.
RYN-cipők Az MBT cipőkhöz hasonló elven "működnek" a szintén világszabadalommal védett RYN-cipők. A RYN az angol "Renovate your body newly" (Formázd újjá a tested!) kifejezés rövidítése. A RYN technológia is speciális talpszerkezetének köszönhetően gondoskodik a jobb testtartásról. |