Magyar helyszínelőkhöz csatlakoztunk

A Millenáris Parkban még látható az a kiállítás, amely a CSI: A helyszínelők sorozat népszerűségét felhasználva mutatja be a rendőrség munkáját. Csatlakoztunk az egyik budapesti helyszínelő csoporthoz, hogy megtudjuk, mivel telik egy átlagos munkanapjuk, és a tévésorozatban látottak mennyiben hasonlítanak a valósághoz: hogyan zajlik egy valódi helyszíni szemle, és milyen módszerekkel, eszközökkel dolgoznak a magyar szakemberek. A Garam utcai főhadiszálláson 8.30-kor kezdődött az eligazítás.

A reggeli eligazítást követően sokáig kellett várnunk arra, hogy egy bűnügyi helyszínhez riasszák a csapatot. Addig is Füle-Süli Barbara százados megmutatta felszerelésüket, amely 7-8 fémtáskában elosztva körülbelül 50-60 kilót nyomhat. A százados elmondta, hogy egy-egy tetthely bizonyítékainak felderítésekor és begyűjtésekor a legfőbb eszközük a vizuális memória. Ami a sorozatban és a kiállításon látott high-tech eszközöket illeti: a magyar helyszínelők többnyire modern felszereléssel dolgoznak.

A helyszínelők eszköztára

Fotózáshoz márkás tükörreflexes digitális fényképezőgépet használnak, a videofelvételt is digitálisan rögzítik, a jegyzőkönyv felvétele laptopon történik. Az ujjnyom előhívásához a speciális - marabutollból, üvegszálból vagy mókusszőrből készülő - ecsetet a különböző színű és összetételű porok felviteléhez használják, a fóliákat pedig a porral előhívott nyom rögzítéséhez. Ezeket a nyomelőhívó és -rögzítő anyagokat a világon csak néhány cég gyártja - a BRFK is tőlük rendel -, így a tévésorozatban használt "kellékek" közül sok a magyar helyszínelők kezében is ott van.

A sarki boltban kapható eszközöket is rejtenek a táskák: csipesz, tapétavágó kés, többféle csavarhúzó és sima gézlap is előkerül. Használnak porszívót a szőrszálak összegyűjtéséhez és hajszárítót is a vegyi eljárással előhívott nyom megszárításához. A legizgalmasabb nevű bizonyíték a szagazonosító kutyák számára készülő szagkonzerv, amelyhez Ágnes-pelenkát - ami jól rögzíti és hordozza a szagot - és egy egyszerű, sterilizált befőttesüveget használnak.

A csapat

A helyszínelés másképpen történik a való életben, mint ahogyan azt a sorozat bemutatja, ahol mindenki ért mindenhez, és elég 45 perc egy ügy lezárásához - mondja Kovács László alezredes, a BRKF Bűnügyi Technikai Osztály Központi Szemle és Technikai Alosztály vezetője. Egy szemlebizottság általában 2-3 fős: a csoport vezetőjéből, egy orvosszakértőből és egy bűnügyi technikusból áll, illetve a bűncselekmény sajátosságait figyelembe véve a csapat kiegészülhet más szakértőkkel is. A helyszínelést, azaz a lehetséges bizonyítékok begyűjtését a helyszínelő csapat, míg ezek elemzését az igazságügyi szakértők, a nyomozást pedig egy különálló hatóság, a nyomozószerv végzi.

Bankrablás helyszínén

Végül 17.30-kor érkezett a riasztás: egy XIX. kerületi bankfiók fegyveres rablásához hívták a helyszínelőket. Szerencsés esetben maga a tetthely nem okoz fejtörést a csapatnak, de volt már arra is példa, hogy pöcegödröt kellett átnézniük egy bűncselekmény során. A mostani helyszín egy ügyfélfogadásra is alkalmas iroda, így a körülményekkel most nem kell megküzdeniük. Külön érkeztünk a helyszínre, amelyet akkor már körbekerítettek a "Rendőrség" feliratú szalaggal. A bank épületét és környezetét a járőrök biztosították a csoport kiérkezéséig. A specialista csapat most csak két fős: Bíró Csaba őrnagy, a bizottság vezetője és technikus kollégája méri fel a terepet. Szerencsére személyi sérülés nem történt, így az orvosszakértőre most nem volt szükség. A rabló ugyan fegyverrel fenyegette meg az alkalmazottakat, de lövést nem adott le.

Fegyverszakértőre csak akkor van szükség a szemlén, ha a helyszínen fegyverhasználat is történt. Ilyenkor a szakember a helyszíneléskor is jelen van és szaktanácsaival segíti a bizottság munkáját. Szakács Attila alezredes, igazságügyi fegyverszakértő elmondta: ez azért fontos, mert a lövés iránya, a halott testhelyzete fontos lehet a későbbi elemzés során. Megmutatta a régebbi bűneseteknél használt fegyverek gyűjteményét is, amelyek között akad forgótáras fegyver, automata géppisztoly és II. világháborús darab is, de a gyűjtemény legérdekesebb darabjai azok a fegyverek, amelyeket James Bond Q-ját is megszégyenítő leleménnyel, egy cigarettás dobozba, boxerbe vagy tollba rejtettek. A szakértői vizsgálat maga a fegyver, a töltényhüvely és a lövedék vizsgálatából áll, amelyeken legalább olyan egyedi nyomok találhatók, akárcsak egy ujjnyomat. Egy nagyteljesítményű, nemcsak korával, hanem méreteivel is tekintélyt parancsoló Leica mikroszkóppal azonosítja be ezeket a - sokszor milliméter töredékénél is kisebb - karcolódásokat, sérüléseket vagy bemélyedéseket. Egy másik szobában végeznek próbalövéseket annak megállapítására, hogy valóban a vizsgált pisztolyból adtak-e le lövést.

A megfelelő védőfelszerelés felöltése után a technikus óvatosan megközelíti a rablási helyszínt és a fényképezést követően megkezdi a nyomok keresését. A különböző színű porok között válogatva először egy sötét színűt használ a világos köves padlóhoz. A marabutoll ecsetet kézbe véve óvatos mozdulatokkal porozza be a területet. Sikeres volt a művelet: ujj- és tenyérnyom, illetve egy - feltehetően - bakancs lenyomata válik sötéten láthatóvá a majdnem fehér színű padlón. A sötétbarna parkettához világos színű port használ, a fehér felületű asztalokhoz ismét feketét. A technikus a talált nyomokat a különleges, speciális zselatin réteggel fedett fóliával rögzíti.

Ezeket a fóliákat digitalizálja egy szkenner segítségével az ujjnyomat szakértő - mondta el Rajczi Gábor százados, igazságügyi ujjnyomat szakértő. Egy használható ujjnyomaton - a magyar bírósági gyakorlat szerint - legalább 10 sajátossági pontnak kell lenni. A szakértő ennél már kevesebb egyezési pont alapján is képes a számítógépes rendszer segítségével azonosítani a nyomathoz tartozó személyt. A tévésorozatban ezt úgy látjuk, hogy a nevek és fotók nagyon gyorsan követik egymást a képernyőn, "keresve" a megfelelő találatot. A valóságban sem fotót, sem nevet nem lát a szakértő, még a tetthelyet is csak egy azonosítószám jelöli. A közel egymillió, számítógépen tárolt ujjnyomatból a megfelelő kikeresése fél-, de akár egy órát is igénybe vehet, ha csak nyomtöredék áll rendelkezésre. A számítógép nagyban megkönnyíti a munkáját, de az összehasonlítást minden egyes esetben saját maga is elvégzi egy torzításmentes nagyítóval. Ezzel a módszerrel sikerült olyan sorozatos elkövetőt is azonosítani, akinek ujjnyomata egy másik tetthelyről már "ismerős" volt.

A bankrablás helyszínén Bíró Csaba százados, a szemlebizottság vezetője a tanúk meghallgatását végzi. A fő kérdések: pontosan hogyan történt a rablás, ki mit csinált, hol helyezkedett el, mit tapasztalt a rablás pillanatában. Eközben a technikus a helyszínen felkutatott és rögzített nyomokat, illetve az ügy szempontjából fontosnak ítélt tárgyakat egyenként bezacskózza és feliratozza, aláírásával hitelesíti. Ezeket később nyugodtabb, laboratóriumi körülmények között az igazságügyi szakértők fogják elemezni.

Az igazságügyi szakértők

A nyomok begyűjtése után - a nyomozással párhuzamosan - a szakértői munka következik: biológus, fizikus, geológus, orvos, vegyész, szerológus (a vér vizsgálatát végző elemző), hemogenetikus (DNS-t azonosító szakember), fegyver-, írás-, nyom-, okmány-, számítástechnikai-, ujjnyomat- vagy egyéb specialista segítségét veheti igénybe a nyomozás. Az ő szakértői véleményük alapján lehet bizonyíték a helyszínen talált és begyűjtött nyom. A szakemberek a BRFK, a független Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (BSzKI) munkatársai, vagy egyéni szakértők, akár egy egyetemről.

A BSzKI munkatársa, dr. Gál Tamás igazságügyi vegyészszakértő a mikroszkóppal elemezhető anyagmaradványok azonosításával foglalkozik. Elmondta, hogy a mikroméretű darabkák réteg- vagy szerkezettani analízise során olyan szakértői véleményt is tudnak adni, hogy ki ült a volán mögött a baleset pillanatában, vagy egy bűncselekmény elkövetésénél jelen lehetett-e a kérdéses személy. Ez a vizsgálat az elemi szálak kicserélődésén alapul, azaz a ruhatextil és az autó üléshuzata vagy a használati tárgy szövete kimutathatóan keveredik egymással. Egy más típusú elemzéssel az is megállapítható, hogy adott papírlapot üresen írtak-e alá, és csak utólag került rá a nyomtatott szöveg. Utóbbi vizsgálati módszer egyébként a szakértő és 2 kollégájának 2008-ban bejegyzett szabadalma, amelyre az Egyesült Államokban is felfigyeltek. A felszerelésük a sorozatban is látott szupermodern berendezésekből áll, köszönhetően egy három évvel ezelőtt megnyert EU pályázatnak. Gál egy modern mikroszkópot még hiányol, amellyel az arzenálból jelenleg hiányzó vizsgálatokat is el tudnák végezni.

A bankrablás helyszínén talált tárgyak és nyomok a szakértői vélemény kiállítása után válnak csak bizonyítékká. A helyszínelők munkája ezért kiemelt fontosságú: a szakértelmükön múlik, hogy a bizonyító erejű nyomokat megtalálják és azt az előírásoknak megfelelően kezeljék, hogy az később felhasználható legyen a bizonyítási eljárás során. A nyomok és tárgyak összegyűjtésével végzett a technikus, így lassan véget ér a szemle. A hideg ellenére még páran megbámulják a pakoló csapatot, de a helyszínelőket már várja a következő tetthely.

Mandrik Edina