2009-ben a NASA a következő időszak fontos kutatási irányai között kijelölte az Európa és a Titan holdak tanulmányozását, a Mars és a Hold vizsgálata mellett. A két távolabbi égitest elemzésére született tervek között keringőegységek, a Titan esetében légköri ballonok is szerepelnek. A NASA az év utolsó napján három további, kis költségvetésű küldetést jelentett be. Az egyenként legfeljebb 650 millió dollárból megvalósítandó egységek egyike leszállna a Vénuszra, a másik a Hold felszíni anyagát elemezné a déli sarkvidéken, a harmadik pedig 50-60 gramm kőzet hozna a Földre egy közeli kisbolygó felszínéről. Nézzük, mi minden várható az év során!
Január 28-án földközelbe kerül a Mars: a vörös bolygó 99,6 millió kilométerre lesz bolygónktól. Alkalmanként ennél jobban is megközelítheti planétánkat, amikor a legkisebb távolság választja el tőlünk, akkor 55,7 millió kilométerre jár a Földtöl. Viszonylag magasan mutatkozik majd a látóhatár felett, ami ideális a távcsöves megfigyeléséhez Magyarországról is.
A Hubble-űrtávcső felvételei a Marsról a 2003-as, nagy földközelsége idején. A képeken jól megfigyelhető a déli pólussapka és a vöröses por a felszínen (STScI)
A vörös bolygó vizsgálata 2009-ben is lendületesen zajlott, noha a legnagyobb keringőegység többször is újraindította magát, és a felszínen a Spirit marsjáró beragadt a laza homokba. Kiderült, hogy folyékony víz sűrű sóoldatok formájában ma is előfordulhat a bolygón, amely akár folyásos alakzatokat is eredményezhet a sarkvidéken, mint arra magyar kutatók rámutattak. Továbbra is kiemelt témakör a metán vizsgálata a bolygó légkörében, amely vulkáni aktivitásra vagy akár élőlények tevékenységére is utalhat. A kérdéses összetevő jelenlétét, és évszakos változását a földi megfigyelésekkel is kimutatták. 2010-ben folytatódik az új nagy felszíni egység, az élet után kutató Mars Science Laboratory felkészítése - az űreszköz a tervek szerint 2011-ben startol.