Magyar skála Földön kívüli élőlényeknek

Természet- és társadalomtudósokat, szakterületük vezető kutatóit hívták meg Londonba, hogy megvitassák: milyen következményei lennének a Földön kívüli élet felfedezésének a tudományra, és főleg a társadalomra. A brit királyi akadémia, a Royal Society által rendezett rangos konferencia egyik előadója Almár Iván űrkutató-csillagász, aki kedden délután mutatja be egy ilyen felfedezés jelentőségét értékelő új skáláját a brit fővárosban.

A január 25-26-án zajló konferencia a Royal Society 350. jubileumi évének nyitó rendezvénye, amely több szempontból is különlegesnek mondható. A leglényegesebb, hogy nem csupán tudósok zárt, szűk körű eszmecseréjéről van szó, hanem a nagyközönség számára is nyitott előadásokról, ahol a több mint 300 fős publikum tagjai kérdezhetnek, sőt vitázhatnak az előadókkal. A program utolsó előadása 26-án magyar idő szerint 16.30-kor Almár Iváné, aki előtte egy sajtótájékoztatón röviden már bemutatta témáját.

A magyar kutató erre egyedüliként kapott lehetőséget a keddi előadók közül, pedig nem akármilyen szakemberek fémjelzik a rendezvényt: az előadók között ott van például Baruch Blumberg Nobel-díjas biológus, Frank Drake, a híres Drake-formula kidolgozója, Paul Davies, a zseniális ismereterjesztőként is ismert fizikus, Christian de Duve, az élet keletkezésével foglalkozó világhírű kutató és Albert A. Harrison társadalomtudós. A nagyközönség számára azonban talán az egyik legérdekesebb téma Almár új skálája, amely a konferencia helyszíne miatt a London-skála nevet kapta. Mit mutat meg nekünk ez a skála?

SETI és asztrobiológia

A Földön kívüli élet utáni kutatás egyik önálló területe a SETI, vagyis a Földön kívüli intelligencia utáni nyomozás (Search for Extra-Terrestrial Intelligence). Immár ötven éve, hogy próbáljuk "elcsípni" értelmes, kommunikációra képes civilizációk jeleit, de ez egyelőre nem sikerült. Ennek oka nemcsak az lehet, hogy ezekből viszonylag kevés létezhet saját Galaxisunkban, a Tejútrendszerben, hanem az is, hogy az eddigi kutatási módszerek nem voltak elég jók. Mindenesetre a SETI-kutatások új lendületet vehetnek a jövőben, a technológiai fejlődésnek is köszönhetően.

Az utóbbi másfél-két évtizedben nagyon fellendült viszont a Földön kívüli élet általánosabb értelemben vett kutatása, a SETI-vel csaknem egyidős asztrobiológia. Ez a terület (korábban exobiológia, bioasztonómia néven) sokáig csak a Naprendszerben feltételezett életnyomok, élet utáni kutatásokat jelentette (lásd például az 1970-es évek Viking-szondáit). Mára az asztrobiológia vizsgálódási köre alaposan kibővült, számos tudományág új eredményei szintézisének és a technológiai fejlődésnek köszönhetően. Ide tartozik például a Naprendszeren kívüli bolygók (exobolygók), a Földre hullott meteoritok, sőt egyes földi, szélsőséges viszonyokat kedvelő élőlények kutatása. Az űrkutatás fejlődésével természetesen a Naprendszerben végzett asztrobiológiai kutatások is új lendületet kaptak.

Az asztrobiológiát és a SETI-t persze nem érdemes élesen szétválasztani, már csak azért sem, mert az utóbbi időben közös kutatási területeik is kialakultak - mondja Almár Iván. Például a SETI keretében most újra megvizsgálják azokat a csillagokat (illetve azok környezetét), amelyekről az utóbbi években kiderült, hogy bolygóik, bolygórendszereik vannak. Egy másik, már-már a sci-fi határait súroló közös kutatási terület a Naprendszerben esetlegesen jelenlévő "műtárgyak" keresése: olyan alakzatoké, esetleg tárgyaké, amelyeket egy idegen civilizáció hagyhatott hátra - ezt az egyre részletesebb űrkutatási felvételek teszik lehetővé. "A konferencia áttörést jelent olyan szempontból, hogy SETI és asztrobiológia nem volt még együtt ilyen magas szinten. A két terület erőteljesen közeledik egymáshoz, és számomra is nagyon hasznos volt a Collegium Budapest kéthónapos ösztöndíja, ahol SETI-kutatóként konzultációkat folytattam asztrobiológiából" - mondja Almár Iván.

Sokak szerint közel állunk a Földön kívüli élet felfedezéséhez, amely vitán felől az egyik legjelentősebb esemény lenne az emberiség történetében: olyan esemény, amely megváltoztatná a világról, illetve önmagunkról alkotott képünket. Jelenlegi tudásunk alapján valószínű, hogy előbb fedezünk fel egyszerű életformákat (vagy azok nyomait), mint intelligens civilizációt. Almár Iván új skálája - amelyet Margaret S. Race biológussal, az USA SETI Intézetének egyik vezető kutatójával közösen dolgozott ki - egy ilyen felfedezés jelentőségét, illetve a Földre jelentett esetleges veszélyeket próbálja számszerűsíteni.

A London-skála

Az új skála egyenes előzménye a 2000-ben bemutatott Rio-skála, amelynek Almár szintén társszerzője, és amely saját megfogalmazása szerint a "Földön kívüli intelligencia felfedezésének bejelentésekor annak valóságos jelentőségét jellemezni képes". Részben ezért a skáláért kapta meg a magyar kutató 2008-ban amerikai SETI League Giordano Bruno-emlékdíját. Ez minden évben annak jár, aki a legtöbbet teszi az idegen civilizációk tudományos kutatásáért, így az adott szakterületen belül a lehető legnagyobb elismerést jelenti.

"A Rio-skála után időszerűvé vált, hogy a Földön kívüli élet felfedezéséhez is készüljön skála, méghozzá egy nagyon hasonló. Sikerült megnyerni társszerzőnek Margaret S. Race-t, és ez sokat jelenthet majd a skála megismertetésében is. Ezeknek a kutatásoknak ugyanis a súlypontja az Egyesült Államokban van, ahol komolyan foglalkoznak azzal is, hogy a felfedezések által felvetett társadalmi kérdéseket megvizsgálják" - mondja Almár.

A London-skála fő értéke négy számból adódik össze: ebből kettő a felfedezés jellegére vonatkozik, egy a kutatás módszerére és egy a felfedezett élet tőlünk mért távolságára. Ezek viszonylag egyértelműen meghatározhatóak. A felfedezés jellegét két szám jellemzi: az első az, hogy mennyire hasonlít a felfedezett életforma a földi élethez. Ha például egy marsi baktérium nagyon hasonlítana földi társaihoz, akkor kisebb jelentőségű a felfedezés, hiszen így valószínű, hogy a Földről került oda (például egy meteoritban). Ha viszont teljesen eltérő (a szénalapú élet lehetőségén belüli) életforma, akkor nem mást bizonyítana, mint azt, hogy az élet két egymástól független helyen is kialakult, méghozzá igen közeli helyeken - jelenléte tehát általános lehet az égitesteken. A felfedezés jellegének másik fontos eleme, hogy milyen típusú dolgot találtak (működőképes élőlényt, vagy esetleg csak fosszíliát, életnyomokat).

A Földön kívüli élet felfedezésére jelenleg a Marson van a legnagyobb esély. A képen a tavaszi olvadás során megjelenő folyásnyomok láthatók

Az így kapott érték 4 és 20 között lehet, és ezt szorozzák meg egy viszonylag szubjektív megbízhatósági faktorral (amelynek értéke maximálisan 0,5). A végeredmény így egy 0-10 közötti szám lehet, amely számszerűen is megmutatja, mennyire jelentős a felfedezés. A 0-s értéket akkor kaphatja meg egy bejelentés, ha utólag kiderül róla, hogy téves vagy szándékosan félrevezető volt. A 10-es érték akkor adható, ha egy komplex (nem egysejtű), a földitől alapvetően eltérő (tehát például nem DNS-t használó), életben lévő organizmust földi laboratóriumban sikerül megvizsgálni, és megerősíteni, hogy ez egy Földön kívüli életforma.

A megbízhatósági faktor értéke egyébként mindaddig kicsi marad, amíg a szakma nem fogadja el az eredményt. "Mára kialakult az asztrobiológus szakma, amelyet nehéz meggyőzni, annál is inkább, mert a skálaérték különböző lehet annak függvényében, hogy ki adja. Egy-egy új felfedezés egy bejelentéssel indul, amely kap egy értéket a London-skálán. Ezután ez vagy felfelé, vagy lefelé módosul, a további kutatások függvényében. A skála tehát a megerősítési, igazolási fázisban fontos igazán. Kell egy objektív testület, amely a bejelentéseket értékeli, ennek segíthet ez a skála" - mondja Almár.

A London-skálához négy veszélyességi kategória tartozik, amely azt értékeli, hogy a felfedezés fenyegeti-e a Földet. A legveszélyesebbek természetesen azok a Földre hozott minták lehetnek, amelyek egy biológiai potenciállal rendelkező égitestről származnak (ilyen például a Mars, az Europa vagy a Titan), attól függetlenül, felfedezték-e már korábban rajta az életet.

Konkrét példák besorolása a London-skálán

ALH 84 001: 3,6
Az ALH 84 001 jelű, bizonyítottan a Marsról származó meteorit a kutatók egy része szerint biogén eredetű képződményeket tartalmaz (részletesen lásd egy másik cikkünkben). Almár és munkatársai ennek adták a legmagasabb fokozatot a skálán.

DDS: 3,3
A Mars sötét dűnefoltjainak (Dark Dune Spots) változásai magyar kutatók szerint élettevékenységgel is magyarázhatók (részletesen lásd egy másik összeállításunkban). A skálán most ez a 2. helyezett.

A vörös bolygó felszínén a jégborította apró szemcsék körül néhány molekula vastagságú folyékony vízréteg lehet - az ilyen, úgynevezett adszorbeált vízfilm akár életfolyamatokhoz is hátteret nyújthat. A Collegium Budapestben dolgozó magyar kutatók szerint a sarki dűnék felszínközeli rétegében alkamanként megfelelő körülmények lehetnek az esetleg itt található ellenálló élőlények számára. Részletek a magyar elméletről itt

Pánspermia: 1,4-2,8 (Hoyle-Wickramasinghe-elmélet)
Egyes kutatók szerint azt állítják, hogy az üstökösökben is van lehetőség mikrobák terjedésére, a Földre is így került az élet, sőt a mai napig érkeznek bolygónkra idegen organizmusok. A sztratoszférában (a légkör 12-50 km-es magasságú részében) India felett folytatott ballonos mintagyűjtés után Nalin Chandra Wickramasinghe (Cardiff Centre for Astrobiology) - vitatható módon - Földön kívüli mikrobák jelenlétére utaló jeleket vélt felfedezni. Ugyanő javasolta még 2003-ban, hogy a SARS vírust Földön kívüli eredetűnek kell tekinteni.

Vörös eső: 1,3 Kerala, India
Az indiai Kerala államban 2001-ben vörös eső hullott. Ebben állítólag olyan mikrobákat találtak, amelyek bizonyos tulajdonságaik miatt nem tűntek földi eredetűnek.

"A London-skála természetesen csak az első kísérlet arra, hogy objektíven, egy skálán értékeljük olyan bejelentéseket, amelyek valamiféle Földön kívüli élet felfedezésére vonatkoznak" - mondja Almár Iván. A következő példa talán a 2011-ben induló, a vörös bolygón életet kereső Mars Science Laboratory eredményei alapján kerülhet fel a skálára, remélhetőleg még magasabb értékkel.