Egy amerikai paleontológus csapat új dinoszauruszt fedezett fel, amelyet Abydosaurusnak neveztek el. Az őshüllő a gigantikus, hosszú nyakú és hosszú farkú, négy lábon cammogó növényevők (Sauropodák) közé tartozott, mint amilyen például a jól ismert Brachiosaurus.
Most az a ritka eset állt elő, hogy négy koponyát is találtak az USA Utah államának keleti részén fekvő Dinosaur National Monument egyik kőfejtőjében, melyek közül kettő teljesen sértetlen. Az eddig ismert több mint 120 Sauropoda faj közül csak 8 esetében vannak információk a koponyáról is. A Sauropodák feje ugyanis könnyebb felépítésű volt, mint például az emlősöké: nem vastag és összerögzülő csontokból állt, hanem a jóval vékonyabb csontokat lágy szövet kapcsolta össze. Így aztán az állat elpusztulása után a koponya csontjai könnyen és gyorsan elváltak egymástól, és szétestek.
A Brigham Young University geológus hallgatói és kutatói légkalapácshoz és kőzetvágó fűrészhez folyamodtak, hogy hozzájussanak a 105 millió évvel ezelőtt kőzetté vált, és szó szerint kőkemény homokkőben fekvő csontokhoz. Az egyik ponton a nemzeti park munkatársai még robbanóanyagot is bevetettek, hogy eltávolítsák a csonttartalmú réteg fölötti meddő képződményeket. A maradványok a nemzeti park látogatóközpontjától nem messze kerültek elő. A látogatóközpont arról nevezetes, hogy ott több ezer csont látható az eredeti helyén, egy hatalmas méretű, kiemelt homokkőtáblában.
A koponyákat ideiglenesen az egyetem őslénytani múzeumában állították ki, ahol a látogatók azt is megfigyelhetik, ahogy a hallgatók preparálják az Abydosaurus további csontjait. A geológushallgatók elmondása szerint ez nem mindig egyszerű feladat. Van, amikor már a felfedezés előtt félig elerodálódott csontokat kellene megmenteni, amelyek "már attól szétmállanak, ha valaki csúnyán néz rájuk". Másoknak az jelent nehézséget, hogy akkora lábujjcsontokat szedjenek ki sértetlenül a kőzetből, amelyek egyenként is nagyobbak, mint a preparáló keze.
A csontok eddigi vizsgálata arra utal, hogy az Abydosaurus legközelebbi rokona a Brachiosaurus, amely körülbelül 45 millió évvel korábban élt. Mind a négy felfedezett példány még fiatal egyedeket képvisel, de így is nagyon hasznos információkat nyújtanak a paleontológusoknak. Eddig a kutatók főleg nyaktól lefelé ismerték a különböző Sauropoda fajokat. Az Abydosaurus koponyák azonban betekintést engednek a Földön valaha élt legnagyobb szárazföldi állatok táplálkozási szokásaiba.
Légkalapács, kőzetvágó fűrész, sőt robbanóanyag kellett ahhoz, hogy a kemény homokkőből kibontsák a hatalmas csontokat
A kutatók szerint a Sauropodák nem rágták meg a táplálékot, hanem csak letépték és lenyelték. A koponya csak körülbelül egy-kétszázad részét képviseli az állat teljes testtérfogatának, és nem alakult ki bonyolult rágási mechanizmus. Valamennyi Sauropoda növényekkel táplálkozott, és folyamatosan cserélték fogaikat teljes életük során. A jura időszakban a Sauropodák még nagyon különböző alakú fogakkal rendelkeztek. A kréta időszak végére, a dinoszauruszok kihalása előtti korszakra azonban már valamennyi Sauropodának keskeny, ceruza-szerű fogai voltak. Az Abydosaurus fogai valahol a kettő között vannak, jelezve a változás irányát a kisebb fogak és a gyorsabb fogcsere felé.
Brooks Britt geológus professzor az egyik szinte tökéletesen megőrződött koponyával. Nagyon ritka lelet, amely értékes információkat nyújt az óriás növényevők, a Sauropodák táplálkozási szokásairól
Az Abydosaurus mcintoshi névre keresztelt új faj nevében a nemzetség neve Abydosra, a Nílus mentén fekvő város görög nevére emlékeztet, ahol Osiris egyiptomi isten fejét és nyakát megtalálták. Az Abydos utal a típuspéldányra, amely a koponyából és nyakcsontokból áll. A fajnév Jack McIntosh, neves Sauropoda kutató nevére utal. Ő leplezte le 1975-ben a Brontosaurus mítoszát, felismerve, hogy egy összekevert csontvázról van szó, ahol az Apatosaurus testére egy Camarasaurus koponyáját illesztették fel.
A kutatók a Naturwissenshaften legújabb számában számolnak be eredményeikről.