A 18 európai állam által a chilei Atacama-sivatagban létesített VISTA teleszkópot elsősorban Nagy-Britannia kutatói használják majd, méghozzá az egész égbolt részletes és gyors feltérképezésére. A műszer által nyert hatalmas adatmennyiség nagyobb távcsövek célpontjainak kiválasztásában is fontos szerepet játszik majd. A VISTA detektorát egy 67 millió pixelt tartalmazó érzékelő képezi, amelyet a megfigyelések során -200 Celsius-fokra hűtenek le, hogy minél pontosabb adatokat szolgáltasson. Az érzékelő egyszerre a telehold által lefedett égterületnek közel tízszeresét örökíti meg. A távcső éjszakánként 300 gigabyte, évente pedig 100 terabyte információt szolgáltat.
A 4,1 méteres, az infravörös tartományban működő égbolt-térképező távcső alábbi felvételén a ködösségnek azok a tartományai is megfigyelhetők, amelyeket az optikai hullámhosszakon a térségben lévő por fényelnyelése miatt nem pillanthatunk meg.
A Naptól közel 1400 fényévre lévő Orion-köd egy aktív csillagkeletkezési régió, amelyben napjainkban is születnek új égitestek. A nagyobb tömegű, fiatal csillagok intenzív sugárzása fénylésre gerjeszti a környező gázanyagot. A térség nem is a csillagok, hanem a velük együtt születő planéták, az exobolygók tanulmányozása miatt is fontos. A köd a téli égbolt látványos csillagképében, az Orionban kereshető fel.
A VISTA-távcső képe az Orion-ködről. A felvétel nagyméretű valtozatának letöltése, és a kép interaktívan nagyítható formája (ESO)
Néhány kinagyított részlet az infravörös felvételből (ESO)
Az Orion-köd az optikai (balra) és az infravörös hullámhosszakon (jobbra)