Magyar őssejtsiker az asztmás roham kezelésében

Az Egyesült Államokban dolgozó magyar kutató, dr. Németh Krisztián tervezte azt a kísérletet, amelynek eddigi eredményei alapján az őssejtek egyik típusa az asztmás roham kezelésében is hatékonynak bizonyulhat. A szakemberek szerint ez az első adat arra, hogy a csontvelői őssejteket a súlyos allergiás gyulladások mérséklésére is alkalmazni lehetne. A munkacsoport legújabb tanulmányát az Amerikai Tudományos Akadémia lapja, a PNAS legfrissebb száma közölte.

Az őssejt-kezelést csak egy szűkebb betegcsoportnál alkalmaznák

Rovatunknak Mezey Éva és Németh Krisztián adott információkat a kutatás részleteiről, valamint a jövőbeli lehetőségekről. Az egerekben létrehozott asztma kezelésében igen jó eredményt sikerült elérni ezekkel az őssejtekkel, de az emberi és az egér asztma között jelentős a különbség - mondták a kutatók. Ugyanakkor feltételezhető, hogy az eljárás súlyos asztmás betegekben is kedvezően hat, mert ezeket az őssejteket már eredményesen alkalmazták más, kóros immunrendszerű betegekben az immunológiai állapot rendezésére, azaz immunmodulációra. Egy esetleges humán kezelés mindig hosszú előkészítést és a részletek pontos kidolgozását igényli, és csak gondosan megtervezett és monitorozott klinikai kipróbálások döntik el, hogy lehet-e belőle gyógyszer.

Azt is fontos lenne tudni, hogy az asztmában gyakran alkalmazott belégzéssel, inhalációval, spray formájában bejuttatott egyéb asztmás gyógyszerkészítményekhez hasonlóan alkalmazható lesz-e az új kezelés csak magában a beteg szervben. Ehhez az úgynevezett helyi kezeléshez valószínűleg már kevesebb őssejt is elegendő lenne, és talán kevesebb lenne a mellékhatás. Az asztma és az ismétlődő asztmás rohamok kezelésében hatásos, nemzetközileg és hazai fórumokon elfogadott kezelés már rendelkezésre áll. Ezért az őssejt-kezelésre csak azokban a betegekben kerülne sor, akik a szokásos gyógykezelésre nem reagálnak, vagy a súlyos mellékhatások miatt ezek nem alkalmazhatók - mondták a szakemberek.

Őssejt-terápia más tüdőbetegségek kezelésére

Mezey szerint a mostani kutatás jelenti az első adatot arra, hogy a csontvelői sztrómális őssejtek az allergiás típusú gyulladásban is hatásosak lehetnek. Ezek a sejtek a kötőszöveti eredetű (mesenchymális) őssejtek közé tartoznak, amelyek jótékony immunológiai hatása már eddig is ismert volt. Az akut gyulladásos tüdőfolyamatok kezelésében emiatt több kutatócsoport is kísérletezett velük, mint terápiás lehetőséggel.

"Az eddig vizsgált állatmodellekben az eredmények rendkívül biztatóak voltak: a bejuttatott őssejtek statisztikailag is értékelhető mértékben csökkentették a tüdőben a gyulladásban résztvevő immunsejtek számát és az általuk kiválasztott káros anyagok mennyiségét. A dohányzás vagy a levegőben levő ártalmas anyagok hatására kialakuló krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) patkánymodelljében szintén jelentős javulást értek el a kötőszöveti eredetű őssejtek beadása után. A másik példa a kisvérköri magasvérnyomás, amely egy igen rosszindulatú, rendszerint halálos betegség. A kórkép állatmodelljében mind a vérbe, mind a légcsőbe juttatott őssejtek jelentős javulást eredményeztek. A különböző hörgő- és tüdőbetegségek kezelése még eredményesebb lehet, ha ezekbe a sejtekbe olyan géneket is beépítünk, amelyek gyógyító hatású anyagokat termelnek a légutakban" - mondta Mezey.

Gyógyszerekkel nem lehetne hasonló javulást elérni

"Az előzőek alapján az a benyomásunk támadhat, hogy a kötőszöveti eredetű őssejtek a modern idők csodaszerei. Ez így valószínűleg nem igaz. Az viszont fontos, hogy a részleteket pontosan felderítsük és a biológiai folyamatokat megértsük, hiszen ezek az őssejtek egy teljesen újfajta sejtterápia ígéretes jelöltjei" - mondták a kutatók. A sejtterápiától a szakemberek eddig főleg szöveti regenerációt vártak - például új májsejtek vagy agysejtek előállítását - ezek a sejtek azonban élő, dinamikus gyógyszerként működhetnek. Kicsit olyanok, mint a lakmuszpapír: attól függően, hogy milyen környezetbe kerülnek, képesek az arzenáljukat megváltoztatni és a megfelelő módon reagálva a szervezet egyensúlyát helyreállítani. "Ezt semmilyen más gyógyszerrel nem tudnánk elérni. Amikor már pontosabban fogjuk érteni, hogy az őssejteknek mi az élettani feladata és mire tudjuk rábírni őket, sokkal tisztább képünk lesz arról, hogy milyen humán betegségekben tudjuk őket sikeresen használni" - mondták a szakemberek.

A klinikai kipróbálás részleteinek kidolgozása és egy intézeteket összefogó kutatói csapat, valamint a laboratóriumi háttér kialakítása a Semmelweis Egyetemen már elkezdődött. A közös programban kiemelt szerepet kapna a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika dr. Kárpáti Sarolta intézetigazgató vezetésével. A klinika szoros együttműködést tervez a Szent László Kórház Csontvelő-transzplantációs Osztályának vezetőjével, dr. Masszi Tamással, az egyetem Kardiológiai Központjának igazgatójával, dr. Merkely Bélával, valamint dr. Mezey Évával és dr. Németh Krisztiánnal, az USA Nemzeti Egészségügyi Intézetének (NIH) kutatóorvosaival. A klinikai kipróbálás egyelőre még távoli első fázisában a szisztémás gyulladásos folyamatok mellett (bőr- és ízületi kórképek) az akut kardiológiai betegségek kezelése is fókuszba kerülne.

A csontvelői sztrómális őssejtek jelenlegi klinikai alkalmazása

A csontvelői sztrómális őssejtek első emberi alkalmazása a csontvelő-átültetést követő súlyos, a bőrre és az egész szervezetre kiterjedő immunológiai gyulladásos szövődményben (akut graft-versus-host betegség) történt a Karolinska Intézetben, a 2000-es évek elején. A mai napig ezt a kezelést már több mint 100 esetben alkalmazták. A kezelés kezdetben rendkívül eredményesnek tűnt, azonban az évek alatt összegyűlt adatok között vannak kevésbé kedvezőek is - mondta Mezey.

"Döntő fontosságúnak tűnik a megfelelő feltételek biztosítása és betartása, mert ez már önmagában is eldöntheti, hogy siker vagy kudarc lesz-e a kezelés kimenetele. Igen fontos például, hogy a beadandó sejtek hogyan készülnek, hányszor és milyen mennyiségben adják be őket, illetve az is, hogy mikor avatkoznak be a betegség lefolyásába. Szükség lehet például bizonyos idő elteltével úgynevezett "emlékeztető" kezelésre is. Bár jelenleg még kevés adat áll a rendelkezésünkre, mesenchymális őssejtekkel már gyulladásos bélbetegségben - Crohn betegség - valamint az idegrendszert érintő szklerózis multiplex kórképben is zajlik az egyes és kettes fázisban tartó klinikai vizsgálat. A kis betegszám miatt a vizsgálatokról publikált adatok egyelőre csak azt jelzik, hogy a kezelés biztonságos, eddig gyakorlatilag nem volt mellékhatása" - mondta a szakember.

Forrás: PNAS

* * *

Rovatunk mostantól a Facebookon és a Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk.