Egyértelműen meteor volt a Magyarország feletti tűzgömb magyar csillagászok szerint

Egy körülbelül egyméteres szikladarab lépett be a Föld légkörébe, és semmisült meg nagy magasságban hazánk felett. A jelenségre vasárnap éjszaka, 23.25-kor került sor, és a borult ég ellenére sok helyről látták az országból. Egyre több beszámoló érkezik a Magyar Csillagászati Egyesülethez, és egy videó alapján már nyilvánvaló, hogy most sincs szükség "ufós" magyarázatokra.

Kedd, közép-európai idő szerint 15.57

Sárneczky Krisztián csillagász, a Magyar Csillagászati Egyesület titkára az [origo]-nak elmondta: egyértelműen meteorról, egy hatalmas tűzgömbről van szó, ez a beszámolók és a videók alapján is látszik. A sajtóban megjelent más információk főképp abból eredhetnek, hogy egy ilyen fényes jelenség nagyon ritka, és még tapasztalt emberek is rosszul értelmezhetik. Ugyanezen a véleményen van Mizser Attila, az MCSE főtitkára is.

Kedd, közép-európai idő szerint 13.52

A megfigyelések összevetése alapján a jelenség maximális fényessége megahadta a telehold -12-es magnitúdóját, de elmaradt a Nap -27 magnitúdójától; többen -20 magnitúdó körülire becsülik. Mindenesetre látványos árnyékot vetett az éjszakai sötétben. Csehországból radaros módszerrel is megfigyelték a jelenséget, de további részleteket egyelőre nem közöltek. Több bejelentés is érkezett hanghatásokról, de ezen a téren még nincs tiszta kép. A megsemmisülési magasságról a mérések elemzése alapján hamarosan pontosabb információk lesznek.

Kedd, közép-európai idő szerint 12.04

Újabb videók is megjelentek az interneten, amelyeken a robbanás fénye látható. Ezek közül kettőt az elsőként felrakott videofelvétel alatt lehet megtekinteni (lásd lent).

Korábbi információk

A felhőkön keresztül is jól látszott a hatalmas villanás február 28-án nem sokkal éjfél előtt. A Magyar Csillagászati Egyesület oldalán lévő beszámolók alapján egy fényes meteor, szaknéven tűzgömb (bolida) robbant felettünk.

A jelenség során egy körülbelül asztal méretű test lépett be a Föld légkörébe 20-30 kilométer/másodperc sebességgel. Közel 100-120 kilométer magasan izzani kezdett, majd feltehetőleg 70 kilométeres magasság alatt a felületére nehezedő légellenállás miatt felrobbant, és a teleholdnál is fényesebb, látványos villanást produkált.

A beszámolók alapján sokan lakásukból vették észre, hogy az éjszakai égbolt hirtelen kifényesedik. Kevesen voltak azok a szerencsések, akik közvetlenül látták a jelenséget, amelyet egyesek zöldes színűnek, igen fényesnek, néha tűzijáték-rakétára emlékeztetőnek írtak le. Néhány bejelentés hanghatásról is szól, azonban ezek nem biztos, hogy a jelenséghez kapcsolódtak. Egyelőre nem tudni, hogy a meteor olyan alacsonyra jutott-e a földfelszín fölé, hogy a hangja majdnem a jelenséggel egy időben hallatszódjon. Akárcsak a villámlásnál, kicsit késnie kellene a mennydörgésnek - ugyanakkor elvben az úgynevezett elektrofonikus jelenségek keretében előfordulhat, hogy a megfigyelőhöz elektromágneses sugárzás formájában érkező jel hanghatást is kivált - ekkor a fényléssel egy időben hallható a hang.

Fazzi Daniella és Vass Gábor időképes észlelők videója (www.idokep.hu)

A bolygónk légkörében felrobbanó meteorok, illetve tűzgömbök villanása rövid, jellegzetes fénymenetet mutat. A fenti videón is ez látszik, tehát a felvétel alapján is természetes eredetű kozmikus látogató semmisült meg felettünk. Mindez a többi beszámolóval együtt jól mutatja, hogy látványos és ritka, de "normális" jelenséggel volt dolgunk - tehát nincs szükség extra magyarázatokra.

Egyelőre nem tudni, hogy a meteor földet ért-e, azaz találnak-e majd meteoritot vagy meteoritokat. Erre a magyar-szlovák-ukrán hármashatár térségében lehet a legnagyobb esély.

A Magyar Csillagászati Egyesület közlése alapján sokan látták a jelenséget, amelyet néhány webkamera is megörökített. További információk és beszámolók a hirek.csillagaszat.hu honlapon olvashatók.

Lehetett-e űrszemét a felrobbanó test?

Napjainkban már nemcsak természetes eredetű testek hullanak az égből, alkalmanként űrszemétdarabok is légkörünkbe lépnek. Mivel ezek lassabbak a meteorikus testeknél, néha kisebb darabjaik is elérhetik a felszínt anélkül, hogy felrobbannának vagy elizzanának - de műszeres elkülönítésük könnyű a meteoritoktól. A vasárnapi esetről ezt egyelőre nem lehet eldönteni, de a statisztikák alapján a természetes eredetű testnek jóval nagyobb a valószínűsége.

Egy webkamera által rögzített képsorozat Inárcs környékéről. A film kétszer mutatja az eseményt egymás után, és rajta egy repülőgép nyoma is megfigyelhető (tehát nem az a meteor) (www.idokep.hu)

Egy kelet-európai videó, amely szintén jól mutatja a robbanás fényét

Mikor hullik le egy meteorit?

Több faktornak (sebesség, irány, belső szerkezet stb.) is szerencsésen kell alakulnia egy kozmikus látogató esetén, hogy belőle meteritok érjék el a Föld felszínét. Mikroszkopikus méretű testek közel folyamatosan hullanak a világűr felől, a kézipéldány méretű meteoritok landolásához általában az szükséges, hogy az eredeti test a légköri repülésekor lelassuljon, esetleg néhány nagyobb darabra essen szét.

Emberi időskálán mérve meteoritok viszonylag ritkán landolnak hazánk területén, és még ritkábban találják meg őket. Az ELTE Planetológiai Műhely alapján a legtöbb magyarországi meteorit még a XIX. századból származik. A történelmi Magyarországról származó meteoritok közül a legismertebbek a következők: Mezőmadaras (Marosvásárhely közelében, Erdélyben), Mócs (Az erdélyi Mezőségen), Knyahinya (Csillagfalva, Máramarosban). Knyahinya és Mócs hullásai mindmáig a legnagyobbak közé tartoznak, melyek során 1000, illetve 3000 darabra becsülik a lehullott darabok számát. Ez az összeállítás a Londoni Meteoritkatalógus 1985-ös kiadása alapján készült. Ebben az 1995-ös kaposfüredi hullás még nem szerepel. További információk: planetologia.elte.hu honlapján.

A Magyarországi meteoritek listája a planetologia.elte.hu alapján (név és landolási hely / dátum / típus)

1. Borkút Máramaros m. 1852.okt.13. Kondrit L5
2. Kaba Hajdú-Bihar m. 1857.ápr.15. Szenes-kondrit CV3
3. Kakowa Erdély 1858.máj.19. Kondrit L6
4. Kis-Győr Borsod m. 1901 talált bizonytalan -
5. Kis-Varsány Szabolcs m. 1914.máj.24. Kondrit L
6. Knyahinya Nagybereszna, Ung m. 1866.jun.9. Kondrit L5, breccsás
7. Lénártó Sáros m. 1814 talát Vas IIIA
8. Magura Árva m. 1840 talált Vas IA
9. Malom-Háza Minnichhof, Sopron m. 1905.máj.27. Kondrit
10. Mező-Madaras Maros-Torda m. Erdély 1852.szept.4. Kondrit L3, breccsás, xenolitos
11. Mike Somogy m. 1944.máj.3. Kondrit L
12. Mikolawa (Mikola) Szatmár- vagy Hajdú-Bihar m. 1837.jan.15. bizonytalan -
13. Miskolc Borsod m. 1559 hullás bizonytalan -
14. Mócs Kolozs m. 1882.feb.3. Kondrit L6
15. Nagy-Borové Liptó m. 1895.máj.9. Kondrit L5
16. Nagy-Dévény Trencsén m. 1837.júl.24. Kondrit H5
17. Nagy-Vázsony Veszprém m. 1890 talált Vas IA
18. Nyírábrány Hajdú-Bihar m. 1914.júl.17. Kondrit LL5
19. Ófehértó Szabolcs m. 1900.júl.25. Kondrit L
20. Ofen-Buda Pest-Pilis-Solt 1642.dec.2. bizonytalan -
21. Ohaba Alsó-Fehér m. 1857.okt.11. Kondrit H5
22. Zsadány Temes m. 1875.már.31. Kondrit H5
23. Kapos-Füred Somogy m. 1995.máj.7. Vas IV A

* * *

Rovatunk mostantól a Facebookon és a Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk.