Sikeresen landolt a Discovery

Három űrséta és több új berendezés felszállítása után a Discovery kéthetes küldetése befejeződött. Majdnem minden feladat tökéletesen sikerült, azonban az űrállomás hűtőrendszerében probléma jelentkezett - ezt egy későbbi küldetés során orvosolják. A Ku hullámsávú antenna is meghibásodott, de ez nem okozott fennakadást, csak lassította az adatok Földre sugárzását. Az űrrepülőgép kedden, 15.12-kor landolt Floridában.

Kedd, közép-európai idő szerint 15.14

A Discovery űrrepülőgép a tervezett időpont után néhány perccel, 15.12-kor landolt a floridai Kennedy Űrközpontban.

Kedd, közép-európai idő szerint 14.50

A leszállóhelyen javult az időjárás, ezért fékezett a Dicovery a Föld körüli pályán. A tervek alapján hazai idő szerint 15.08-kor landol az űrrepülőgép a Kennedy Űrközpontban, Floridában. Az eseményt a NASA TV, magyar szakkommentárral kiegészítve pedig a galileowebcast.hu közvetíti.

Kedd, közép-európai idő szerint 11.50

A bizonytalan időjárási helyzet miatt az első keddi leszállási lehetőséget kihagyta a Discovery. A landolásra a következő alkalom a mai nap hazai idő szerint 15.01 körül az Edwards légibázison, vagy 15.08 körül Floridában adódik.

Hétfő, közép-európai idő szerint 16.22

A floridai űrközpontnál uralkodó kellemetlen időjárás miatt elhalasztották a landolást. A leszállásra a következő alkalom kedden, hazai idő szerint 13.33 körül adódik.

Hétfő, közép-európai idő szerint 07.09

Egyelőre nem ideális az időjárás a Discovery hétfői landolására a floridai Kennedy Űrrepülőtéren, ugyanis alacsony szintű felhőzet borítja a térséget. A leszállásra az első alkalom magyar idő szerint hétfőn 14.48-kor, a második 18.23 körül adódik. A rossz időjárás miatt elképzelhető, hogy csak kedden landol az űrrepülőgép. A NASA nem adott ki újabb közleményt a függőleges vezérsík esetleges sérüléséről a start idején (lásd egy korábbi bejegyzésünkben) - feltehetőleg nem jelentkezett valódi probléma, csak látszólag történt veszélyes esemény.

Szombat, közép-európai idő szerint 19.40

Szombaton, hazai idő szerint 14.52-kor a Discovery lekapcsolódott a Nemzetközi Űrállomásról. Ezt követően megkerülte az ISS-t, hogy új felvételeket készítsenek róla. Az űrrepülőgép ideális esetben hétfőn 14.52-kor landol Floridában. A külső felületek átvizsgálását már elvégezték, de az adatok elemzését a földi irányítók még nem fejezték be.

A Leonardo modult a robotkarral helyezik vissza a Discovery rakterébe (NASA)

Péntek, közép-európai idő szerint 12.32

A Leonardo modult visszahelyezték a Discovery rakterébe, és megkezdték az űrrepülőgép külső felületeinek átvizsgálását. Utóbbi bevett gyakorlat, célja annak ellenőrzése, okoztak-e kárt a Föld kürüli pályán véletlenül a Discoverynek ütközött űrszemét darabok. A tervek alapján az űrrepülőgép hétfő koradélután landol, amelyet a NASA TV és magyar szakkommentárral kiegészítve a galileowebcast.hu élőben közvetíti.

Csütörtök, közép-európai idő szerint 8.44

A NASA döntése értelmében nincs szükség újabb űrsétára, sem még egy további napra a Föld körüli pályán. A NASA szerint az űrállomás a jelenlegi állapotában is képes biztonságosan üzemelni - a nitrogéngáz bevezetésének javítására később kerül sor.

Naoko Yamazaki élvezi a kilátást a Cupola modulból (NASA)

Szerda, közép-európai idő szerint 21.04

A nitrogén bevezetése továbbra sem oldódott meg a hűtőrendszernél, ezért felmerült, hogy még egy nappal, és egy negyedik űrsétával is megtoldják a küldetést. Ha ugyanis nem javítják ki a hibát, rossz esetben az űrállomás hűtőrendszerének fele is leállhat - most pedig pont olyan időszak következik a keringési pályán, amikor több napsugárzás éri az állomást, mint az elmúlt hónapokban.

A Discovery és az űrállomás legénysége a Kibo modulban (NASA)

Szerda, közép-európai idő szerint 13.07

Az eddigi vizsgálatok alapján az új ammóniatartályt azért nem lehet bekapcsolni a hűtőrendszerbe, mert a nagynyomású nitrogénvezetéknél probléma lépett fel - tehát nem az új tartálynál van a gond. A nitrogén segédgázként funkcionál, amely most nem jut a hűtőrendszerbe, és nélküle az új ammóniatartályt veszélyes volna bekapcsolni a hálózatba. Az ISS fedélzetén van két olyan tartalék nitrogéntartály, amellyel helyettesíteni lehet a most kiesett darabot, ez azonban egy újabb űrsétával járna. Minderről egyelőre nem döntöttek az irányítók, jelenleg egyszerűbb megoldást keresnek.

Szerda, közép-európai idő szerint 8.33

"Houston, gond van!" - hangzott el tegnap, 40 évvel az Apollo-13 híres balesete után, ezúttal a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetéről. Most szerencsére nem lépett fel olyan veszélyes helyet, mint a holdutazásnál: az újonnan felszerelt ammóniatartályból a hűtőfolyadékot továbbító vezetéknél jelentkezett probléma. A következő napokban-hetekben azonban meg kell oldani a gondot. Ehhez elsőként pontos diagnózis szükséges, amely a következő napokban fog megszületni. A jelenlegi feltételezések alapján egy tartalék rendszerrel átmenetileg orvosolható a probléma, és nincs szükség egy további űrséta beiktatására.

Rick Mastracchio, a háttérben gomolyfelhők árnyékával a Földön (NASA)

Kedd, közép-európai idő szerint 12.04

Rick Mastracchio és Clay Anderson a tervezett előtt közel egy órával, hazai idő szerint 8.14-kor kezdték meg a küldetés harmadik és egyben utolsó űrsétáját. Feladatuk az új ammóniatartály végleges beüzemelése, és a kiürült tartálynak a Discovery rakterébe rögzítése. Utóbbi nem zajlott problémamentesen, de sikerült megoldani a gondot.

Hétfő, közép-európai idő szerint 13.22

A Discovery kéthetes küldetésének feléhez ért. A start utáni 8. napon rövid pihenőt kaptak így az űrhajósok, amit a Földdel folytatott kommunikációval, illetve egy nagy közös ebéddel töltöttek. Kedden Rick Mastracchio és Clay Anderson hajtja végre a küldetés harmadik és egyben utolsó űrsétáját.

A japán Naoko Yamazaki asztronauta (NASA)

Vasárnap, közép-európai idő szerint 17.43

Akárcsak az első űrsétát, a második szerelési műveletet is Rick Mastracchio és Clay Anderson végezte el, akik a gyors előkészületek miatt vasárnap 7.30-kor, 45 perccel a tervezett időpont előtt léptek ki a világűrbe. A munkák simán zajlottak egészen addig, amíg a terveknek megfelelően meg nem próbálták rögzíteni négy ponton az új ammónia hűtőtartályt az S1 szegmensnél. A művelet a vártnál nehezebben, és jelentős késéssel zajlott le - így az összes tervezett szerelési munkát nem tudták elvégezni, de az űrséta összességében sikeres volt. A munkálatok 7 óra és 26 perc után hazai idő szerint 14.56-kor értek véget. A Discovery utolsó űrsétáját keddre tervezik.

James Dutton a Cupola modulban, háttérben az űrrepülőgéppel (NASA)

Szombat, közép-európai idő szerint 18.00

Egy nappal meghosszabbították az űrrepülőgép küldetését, hogy több idő maradjon a külső felület átvizsgálására a visszatérés előtt. A Ku hullámsávú antenna kiesése miatt ugyanis tovább tart a hővédő elemek vizsgálati eredményét lesugározni a Földre.

Balról jobbra Alan Poindexter, Stephanie Wilson és Naoko Yamazaki a Destiny modulban (NASA)

Péntek, közép-európai idő szerint 19.34

Az első űrséta péntek délután, 13.58-kor ért véget. A 6 óra 27 perces munka alatt kilazították az űrrepülőgép rakterében lévő ammóniatartályt, és a terveknek megfelelően kicserélték az egyik giroszkópot, valamint néhány további szerelést végeztek. Ez volt a 141. űrséta, amelyet az űrállomás fejlesztése céljából végeztek, összesen 879 órát töltve az ISS-en kívül. A Discovery küldetése alatt még két ilyet terveznek, közülük a másodikat vasárnap hajtják végre.

Clayton Anderson integet az első űrsétán (NASA)

Péntek, közép-európai idő szerint 9.52

Rick Mastracchio és Clayton Anderson magyar idő szerint 7.31-kor kezdte meg az első űrsétát, amely előtt egy kisebb kommunikációs hiba késleltetette az indulást. A tervezett feladatok között szerepel egy nagy ammónia hűtőtartály, valamint az egyik, az űrállomás pozícionálását segítő, de meghibásodott giroszkóp cseréje, továbbá a külső felületen elhelyezett egyik japán kísérlet behozása az űrállomás belsejébe. Az első űrséta a tervek szerint 6,5 órán keresztül tart. A külső felületek vizsgálatához szükséges adatok Földre sugárzása megtörtént, azok ellenőrzése jelenleg is tart. Ennek megfelelően még nem tudni, hogy megsérült-e a függőleges vezérsík, amelyre néhány, a start során megfigyelt jel utalt (lásd korábbi bejegyzésünkben).

Rick Mastracchio a Quest légzsilipből kilépve megkezdi az első űrsétát (NASA)

Csütörtök, közép-európai idő szerint 19.43

Szerdán Stephanie Wilson és Naoko Yamazaki az űrállomás belsejéből irányított robotkarral kiemelték a Leonardo modult a Discovery rakteréből, és csütörtökön a Harmony modulhoz kapcsolták. A Ku hullámsávú antenna hibája miatt csak a csütörtöki nap folyamán sikerült a földre sugározni azokat az adatokat, amelyeket az űrrepülőgép külső felületének átvizsgálásakor rögzítettek. Komoly sérülés egyelőre nem mutatkozik, de a méréseket a földi irányítók tüzetesebben is végignézik.

A Leonardo modul kiemelése (NASA)

Az antenna kiesése miatt az adatok sugárzásában jelentkező késés a küldetés végén okoz majd változást: minden alkalommal a visszatérés előtt is ellenőrzik a hővédő felületeket, hátha egy űrszemét sérülést okozott benne Föld körüli pályán. Erre normál esetben a dokkolás után kerül sor, most azonban előtte, még az ISS-hez kapcsolódó űrrepülőgépen végzik el, hogy legyen idő az adatok Földre sugárzására.

Szerda, közép-európai idő szerint 8.49

Az űrrepülőgép 3 centiméter/másodperces sebességgel haladva magyar idő szerint 9.44-kor, a szokásos radaros segítség nélkül is (lásd lent) sikeresen a Nemzetközi Űrállomáshoz kapcsolódott. A következőkben a legénység átszáll az ISS-re, majd megkezdik a felszerelések kipakolását. Utóbbi keretében a teherhordó Leonardo modult csütörtökön csatlakoztatják az űrállomáshoz, és az első űrsétára pénteken kerül sor.

A Discovery startja (NASA)

Szerda, közép-európai idő szerint 8.07

A Discovery a tervek alapján magyar idő szerint 9.44-kor csatlakozik az űrállomáshoz. Élőben a NASA TV-n itt.

Az asztronauták kedden átvizsgálták az űrrepülőgép külső felületét a robotkaron lévő érzékelők segítségével, esetleges sérülésekre vadászva. Az így nyert 40 gigabyte-nyi adatot a Ku hullámsávú antenna problémája miatt nem tudták azonnal lesugározni a Földre. Erre csak később kerül sor, de az első vizsgálatok alapján nem mutatkozott komoly sérülés a hővédő rendszeren. A startról készült felvételek vizsgálata során az indulást követő 42. másodpercnél azonosítottak egy levált töredéket, amely úgy fest, a Discovery függőleges vezérsíkjáról szakadt le - egyelőre nem tudni, mindennek következtében keletkezett-e komoly sérülés.

A függőleges vezérsík és a róla valószínűleg levált test (NASA)

Az antenna és a hozzá kapcsolódó elektronikus rendszer hibája (lásd lent) a dokkolásra is hatással van, az összekapcsolódásnál ugyanis távolságmérő radarként használják a berendezést - de a legénység előre felkészült az helyzetre. A Discovery a tervek alapján magyar idő szerint 9.44-kor csatlakozik az űrállomáshoz.

Kedd, közép-európai idő szerint 10.01

Amint az űrrepülőgép Föld körüli pályára áll, az első műveletek egyike, hogy beüzemelik az úgynevezett Ku hullámsávú antennát. Ezt a berendezést az űrállomáshoz történő dokkolásnál használják, és a raktér kinyitása után, annak jobb első részéből dugják ki a szabadba. Az antenna révén adatokat és videofelvételeket közvetítenek - műholdak segítségével - a földi irányító központ felé. Az antenna szerepe különösen akkor fontos, amikor az űrrepülőgép és a földi központ a térbeli helyzetük miatt egymással közvetlenül nem tudnak kommunikálni.

A kérdéses antenna jobbra fent, egy korábbi képen (NASA)

A Discovery Ku hullámsávú antennáját azonban eddig nem sikerült üzembe állítani, és lehet, hogy az egész küldetés során mellőzni kell. Néhány korábbi alkalommal már találkoztak a szakemberek a most jelentkezett probléma egy-egy elemével, de ilyen helyzet még nem adódott. Az antenna kiesése okozhat változtatásokat, főleg késést az adatok Földre sugárzásaban a küldetés során, de a NASA szerint a tartalék módszerekkel biztonságosan megoldható az összes feladat.

Hétfő, közép-európai idő szerint 15.13

A start után két pályamódosítást hajtottak végre, hogy a megfelelő útvonalra álljon a Discovery, és kedvező helyzetben legyen az űrállomás eléréséhez. A felszállásról készült felvételek eddigi elemzése alapján nem mutatkozott olyan levált szigetelésdarab, amely becsapódásával veszélyeztette volna a külső hővédő csempéket - de az elemzés még nem ért véget. Bár a Ku hullámsávú antenna beüzemelésénél adódott némi probléma az űrrepülőgépen, de ettől eltekintve minden a tervek szerint zajlott.

A hajtóanyag elégetése után visszamaradt, főleg vízjégkristályokból álló felhőalakzat (NASA)

Hétfő, közép-európai idő szerint 12.41

Április 5-én 12.21-kor sikeresen elindult a Discovery űrrepülőgép. A start után 2 perc10 másodperccel levált a két segédrakéta, majd 9 perc 30 másodpercnél leállt a főhajtómű és levált a fő hajtóanyagtartály is. Az űrhajósok és a földi irányítók átvizsgálják az űrrepülőgép külső felületét és a start során rögzített felvételeket, esetleg levált szigetelésdarabokra vadászva. A Discovery szerdán kapcsolódik az űrállomáshoz.

A Discovery útvonala a felszínről: előbb meredek emelkedés, később oldalirányú gyorsítás, hogy elérje az első kozmikus sebességet (NASA)

A start pillanata (NASA)