Pilótanélküli óriásgép segíti a NASA kutatómunkáját

A Kalifornia államban található Dryden Kutatóközpontban egy speciális, hatalmas méretű, távirányítású robotrepülőgép felkészítése zajlik azért, hogy a legmodernebb légifelvételezési technológia alkalmazásával jussanak értékes adatokhoz a NASA szakemberei. Az eredetileg katonai feladatokra szánt Global Hawk nevű pilótanélküli légijármű ugyanis egyedülálló képességekkel rendelkezik, például képes akár 30 órát is egyhuzamban a levegőben tölteni. Így a célterület felett 20 kilométeres magasságban körözve nem csak adott állapotokat rögzíthet kamerái segítségével, hanem a változásokat is felmérheti, sőt online közvetíti a földi kiértékelő központnak.

Az elmúlt évtized a pilótanélküli repülőeszközök térhódításáról szólt. A kisebb-nagyobb repülő robotok nemcsak katonai vonalon, hanem a polgári életben is elfogadottá, megszokottá váltak. Még a Magyar Honvédség is vásárolt izraeli eredetű, kisméretű felderítő pilótanélküli légijárműveket (UAV-okat). Az utóbbiakhoz hasonló, kézből indítható eszközök képezik a paletta egyik felét, míg a gigászi méretű Global Hawk a másik végletet. Ugyanakkor léteznek már fegyverrel felszerelt, csapásmérésre is alkalmas típusok (pl. a közepes méretű Predator), ezeket például terroristák ellen alkalmazzák.

Óriás repülő robot

A nagy hatótávolságú és repülési magasságú, immár többféle alváltozatban létező Northrop Grumman RQ-4 Global Hawk felderítőgép méretei (törzse közel 14 méter hosszú, a szárny fesztávolsága pedig mintegy 35 méter) vetekszenek egy kisebb üzleti utasszállító (business jet) repülőgépével. Hatalmas szárnyai, takarékos hajtóműve és nagy belső üzemanyagtartályai együttesen biztosítják, hogy a felső, ritka légrétegekben repülve akár több mint egy napig a célterület felett tartózkodhasson, vagy megtegyen egyhuzamban 26 000 kilométert.

A gépet már bevetették az iraki és az afganisztáni hadműveletekben, és a szomáliai kalózok szemmel tartásában is jó hasznát veszik. Legutóbb a haiti természeti katasztrófa idején felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtott a mentést és evakuációt irányító szerveknek. Folyamatosan nyomon követhették a szigeten az elzárt települések életét, be tudtak avatkozni a megfelelő pontokon, előre tudták, hogy milyen körülményekre és nehézségekre számíthatnak a mentőcsapatok. Nem véletlen tehát, hogy a NASA is élénk érdeklődést mutat az amerikai fegyveres erőknél már évek óta szolgálatban álló típus iránt.

Rekordbevetés

A NASA kutatói egy igen strapás, nagytávolságú repüléssorozatot terveznek a géppel, melynek során a Csendes-óceán térségében, illetve az arktikus régióban gyűjtenek adatokat a sztratoszférából és a troposzférából. A fedélzetre tíz különböző mérő és mintavevő eszközt szerelnek fel, sőt HD felbontású kamerákat is beépítenek.

A küldetés egyik legfontosabb célja, hogy pontosítsák, illetve kiegészítsék a műholdak által gyűjtött légköri információkat. A két technológia ugyanis kiválóan kiegészíti egymást, hiszen a műholdak átfogó képet tudnak biztosítani egy adott területről és az ott lejátszódó folyamatokról, míg a speciális robotrepülőgép közvetlenül tud mintákat venni, illetve pontosabb, nagyobb felbontású felvételezést biztosít.

Japán is érdeklődik a Global Hawk iránt, hiszen a szigetország körüli nagy kiterjedésű vízfelületek megfigyelésére a gigászi robotrepülőgép képességei a legmegfelelőbbek. A pilótanélküli eszköz fejlett szenzorai segítségével ráadásul képes lenne megfigyelni a Japán számára egyre inkább fenygetést jelentő kínai, illetve észak-koreai katonai rakétakísérleteket, flottamozgásokat, támaszpontépítéseket. A gép óriási előnye, hogy a légvédelem hatótávolságán kívül, nagy magasságban, emberélet kockáztatása nélkül alkalmazható.

A NASA robotrepülőgéppel végrehajtott kutatórepüléseiről egy blog segítségével folyamatosan beszámol majd a projekt vezető kutatója, a Goddard Space Flight Center-ben dolgozó Paul Newman.