Görögország méretű baktériumszőnyeget fedeztek fel

Az eddig becsültnél akár ezerszer is több mikrobafaj élhet a tengerekben és óceánokban, így még az is nehéz lesz, hogy mindegyiknek megfelelő latin nevet találjanak. Az új genetikai elemzés jelentőségét a Hubble-űrtávcső csillagászatban történő bevezetéséhez hasonlította az egyik kutató.

A jelenleg ismertnél akár ezerszer is több mikrobafajt rejthetnek a tengerek és az óceánok: erre a következtetésre jutott a nagyszabású felmérés, amelyet még 2003-ban indítottak a világ mikrobiológusai. A tengeri mikroorganizmusok nemzetközi "népszámlálása" (International Census of Marine Microbes; ICoMM) kezdetben 6000 féle mikrobát írt le, és még további 600 000-et becsült. Az újonnan vett minták genetikai elemzése során azonban már több százezer féle eltérő fajt sikerült azonosítani, a legóvatosabb becslés pedig 20 millióra teszi a még le nem írt mikrobafajok számát. Valójában azonban még ennél is jóval több, akár néhány milliárdnyi eltérő mikrobafaj is élhet a világ tengereiben és óceánjaiban.

A tengeri mikrobafajok egész világra kiterjedő felmérésében nyolcvan ország kétezer kutatója vett részt: összesen 1200 helyen vettek mintákat, és nemcsak a tengerfenékről, hanem a tengerfenék alatti élőhelyekről is. A legmélyebb pont a kanadai Újfundlandnál volt, ahol a kutatók a tengerfenék alatti 1600 méteres mélységbe is lefúrtak. A felmérésben további egzotikus, de az ott élő baktériumok számára teljesen természetes élőhelyek is szerepeltek, például a 150 Celsius-fok körüli hőmérséklettel jellemezhető tengeri hőforrások. Dél-Amerika nyugati partjainál pedig egy Görögország méretű "mikrobaszőnyeget" sikerült felfedezni: a 130 000 négyzetkilométernyi területen az emberek számára mérgező, de a tengeri férgek és rákok számára bő táplálékot biztosító baktériumok élnek.

Tengeri mikrobák együtt: a képen többek között egy még azonosítatlan faj (feketével), egy Chromatium (rózsaszínnel), és egy cianobaktérium (zölddel) látható. További képek a tengeri mikrobákról és más élőlényekről

A rendkívüli faji változatosság számos új kérdést vet fel. Az egyik legváratlanabb dolog, hogy az új fajok döntő többségükben azok közül kerültek ki, amelyek igen ritkán, illetve csak alacsony egyedszámban fordulnak elő. Egyelőre nem tudni, hogy miért van ennyi faj az alacsony előfordulási számmal jellemezhető baktériumok között, és azt sem, hogy mi az ökológiai szerepük. Lehetséges, hogy ezek a fajok fontos szerepet töltenek be a tengeri ökoszisztémában, például kulcsfontosságú vegyületeket állítanak elő. A másik magyarázat, hogy e fajok olyan gének "lerakatai", amelyek segítenek a környezetváltozások túlélésében. Az alacsony egyedszámú fajok feltételezhetően csak valamely környezetváltozást követően indulnak szaporodásnak, a tömeges fajok esetleges visszaszorulásával párhuzamosan. "A ritka fajok különös jelentőségűek lehetnek a globális felmelegedés vagy a tengert érintő szennyeződések miatt, az azonban nem ismert, hogy ezeknek a változásoknak milyen hatása lesz" - mondta Mitch Sogin, az ICoMM vezetője.

A cianobaktériumok mindenütt megtalálhatóak a világ óceánjaiban. További képek a tengeri mikrobákról és más élőlényekről

Amit viszont jelenleg is tudunk, hogy a tengeri mikrobák alapvető szerepet játszanak a földi bioszféra működtetésében, elsősorban a légköri összetételt is meghatározó biogeokémiai ciklusok működtetésében. A mikrobák működése tehát meghatározó az éghajlat szempontjából: elég, ha a szárazföldön élő "esőcsináló" baktériumokra gondolunk, amelyek a felhőkbe kerülve a felhőkben aktívan is elősegíthetik a csapadékképződést.