Aktív vulkánok lehetnek a Vénuszon

Koronák, novák és arachnoidok - három érdekes típus a Vénusz egzotikus felszínformái közül. Az új megfigyelések rámutattak: nem minden érdekes alakzat halott a bolygón, két és félmillió éve is zajlott vulkánkitörés rajta - és akár napjainkban is történhet ilyesmi.

Belső bolygószomszédunkon a közelmúltban első alkalommal azonosítottak friss vulkáni formákat. Eddig a Föld mellett a Jupiter Io holdján figyeltek meg működő vulkánokat, s a lista most "majdnem" új taggal bővült. Bár magát a kitörést nem sikerült elcsípni a Vénuszon, a megfigyelt vulkáni anyag igen fiatalnak mutatkozik.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Venus Express nevű űrszondájának feladata a sűrű légkörbe burkolt, forró felszínű Vénusz tanulmányozása. Az égitest méretét tekintve a Földhöz áll közel, ezért logikus a feltételezés: annyira lehet aktív a belső erők szempontjából, mint a mi bolygónk. Ennek megfelelően vulkánok is kitörhetnek rajta, utóbbi lehetőségnek kedvez, hogy felszíne sehol nem idősebb 0,5-1 milliárd évnél - azonban eddig csak bizonytalan, közvetett megfigyelések utaltak ilyen eseményekre.

Az űreszköz VIRTIS detektora a felszín infravörös sugárzását az egyébként átlátszatlan felhőkön keresztül is képes megfigyelni, és ennek segítségével az ott jellemző kőzetanyag tulajdonságaira lehet következtetni. Ennek keretében három olyan vulkáni térséget azonosítottak, ahol a kérdéses lávafolyások erősen eltérnek a környező területtől, és sokkal kevesebb időt tölthettek a bolygó felszínén, mint a velük szomszédos kőzetek.

A becslések alapján a megfigyelt vulkánok legalább 2,5 millió évvel ezelőtt működtek. Ez geológiai időskálán vizsgálva friss folyamat, tehát a Vénusz vulkanikusan feltehetőleg ma is aktív égitest. Bár a megfigyelt lávafolyások ma már nem mozognak, mégis sokkal fiatalabbak a környezetüknél.

Amikor a Földön a láva a felszínre kerül, a légkörrel kölcsönhatásba lép, és lassú ásványi átalakulások indulnak benne. Hasonló történik a Vénuszon is, de ott a légkör főleg szén-dioxidból áll, a hőmérséklet pedig a felszínen 400-450 Celsius-fok körüli - ezért a földitől kicsit eltérő változások várhatók, azonban segítségükkel így is azonosíthatók a fiatal területek.

A 200 km átmérőjű Idunn Mons nevű vulkán (d.sz. 46 fok, k.h. 214.5 fok) hősugárzása a VIRTIS detektor mérései alapján, a domborzat hőmérsékletet befolyásoló hatása nélkül. A legforróbb (piros) területek lehetnek a fiatal lávafolyások a tűzhányó lejtőjén (ESA, NASA, JPL)

A megfigyelés annak az elgondolásnak kedvez, amely szerint a bolygó felszíne folyamatosan újul meg, nem pedig egy-egy alkalommal, az egész égitestre kiterjedő hatalmas felszínátalakulás során, mint azt korábban feltételezték. Mindezek alapján a bolygó a Földhöz jobban hasonlít, mint eddig gondoltuk.

Animáció az egyik vizsgált vulkánról (ESA, NASA, JPL)