Utoljára szállt le az Atlantis

Az Atlantis űrrepülőgép szerda délután sikeresen landolt a Kennedy Űrközpontban. A küldetés során mindhárom tervezett űrsétát sikeresen végrehajtották, és egy új orosz modullal bővítették az űrállomást. A jelenlegi tervek szerint az Atlantis többé nem emelkedik a magasba, és űrrepülőgép már csak kétszer startol - majd a program végleg befejeződik.

Szerda, hazai idő szerint 15.31

Az Atlantis űrrepülőgép a terveknek megfelelően visszatért, és hazai idő szerint 14.48-kor landolt a Kennedy Űrközpontban a 33-as számú kifutópályán. Ez volt az űreszköz utolsó leszállása, többet nem repül már.

Szerda, hazai idő szerint 9.45

Az Atlantis legénysége befejezte a visszatéréshez szükséges előkészületeket. Az időjárás kedvező a floridai Kennedy Űrközpontban, ennek megfelelően az űrrepülőgép valószínűleg az első lehetséges alkalommal, szerdán hazai idő szerint 14.48 körül landol. A leszállást a Galileo Webcast élőben közvetíti.

Hétfő, hazai idő szerint 13.06

Az Atlantis vasárnap, hazai idő szerint 17.22-kor levált a Nemzetközi Űrállomásról. Minden tervezett munkát sikerrel elvégeztek a három űrséta keretében. Egy új orosz modult kapcsoltak a rendszerhez, emellett kicseréltek hat új akkumulátort a napelemtábláknál, valamint további kisebb javításokat is végeztek. A 25 éves Atlantis legkorábban szerdán, hazai idő szerint 14.48-kor landolhat utoljára, és ezzel a küldetéssel befejezi üzemelését. A landolást a Galileo Webcast élőben közvetíti, magyar nyelvű szakmai kommentárral. A tervek alapján már csak a Discovery és az Endeavour indul egy-egy alkalommal - és az űrrepülőgép flotta végleg befejezi pályafutását.

Michael Good a harmadik űrsétán (NASA)

Péntek, hazai idő szerint 19.41

A harmadik űrsétát Michael Good és Garrett Reisman hazai idő szerint 12.27-kor kezdte meg. A munka keretében a P4 és P5 szegmens között lévő, az ammónia hűtőfolyadék áramlását biztosító vezetéknél végeztek javítást. Emellett a P6 szegmensnél befejezték az akkumulátorok cseréjét, amit a második űrsétán kezdtek meg. A robotkar egyik elemét behozták az Atlantis rakteréből a légzsilipbe, ahonnan majd az ISS belsejébe viszik, hogy előkészítsék a végső felszerelésre. Emellett néhány kisebb feladatot végeztek el, megkönnyítve a későbbi űrsétákon végrehajtandó munkát. A két asztronauta 19.14-kor tért vissza az űrállomásba, miután 6 óra 46 percen keresztül dolgoztak a világűrben.

A terhek mozgatására szolgáló robotkar (NASA)

Csütörtök, hazai idő szerint 21.50

Az űrállomáshoz kedden csatlakoztatott MRM-1 jelű orosz kutatómodulnak kinyitották a bejáratát, és egy légszűrő berendezést helyeztek el benne - de a modul belső terét csak az űrrepülőgép leválása után fogják használatba venni. A csütörtöki nap nyugodtan telt a Föld körüli pályán, a legénység e-maileket váltott, illetve rádióbeszélgetéseket folytatott a Földön maradt ismerősökkel. A küldetés harmadik és egyben utolsó űrsétájára pénteken kerül majd sor.

Piers Sellers a Cupola egységben (NASA)

Szerda, hazai idő szerint 20.44

A második űrsétát Steve Bowen és Mike Good szerdán, hazai idő szerint 12.35-kor kezdte meg. A munka keretében először kiszabadították az egyik kameránál beakadt kábelt, amely miatt a külső felület átvizsgálásánál a tartalék érzékelőre kellett váltaniuk még a küldetés elején. Ezt követően sikeresen telepítettek négy új akkumulátort a P6 jelű szegmensnél. A régiek közül hármat hazahoznak majd a Földre, egyet pedig az űrállomás külső felületénél rögzítettek. Az új akkumulátorok a tervek alapján közel 6,5 évig fognak üzemelni. Emellett megerősítették annak az új, Ku hullámsávú antennának a rögzítését, amelyet az első űrsétán szereltek fel a Z1 jelű szegmensnél. Munkájukat hazai idő szerint 19.47-kor fejezték be.

Steve Bowen (félig takarásban) az új, Ku hullámsávú antennánál (NASA)

Garrett Reisman a Cupola egységben (NASA)

Kedd, hazai idő szerint 19.11

Az orosz gyártmányú, MRM-1 jelű miniatűr kutatómodult sikeresen összekapcsolták az űrállomással. A 200 millió dollár értékű, Raszvet, azaz hajnal névre keresztelt egységet az Atlantis robotkarjával emelték ki a raktérből. Ezt követően az űrállomás robotkarja vette át a terhet, majd csatlakoztatta a Zarja modulhoz kedden, a déli órákban. A 6 méter hosszú, 5 tonnás egység tovább növeli az űrállomás térfogatát. Az új modul belseje jelenleg átmenetileg amerikai felszerelésekkel van tele, többek között laptopokat és élelmiszert is elhelyeztek benne még a Földön.

Korábban az Atlantis külső felületét csak nagy vonalakban tudták átvizsgálni a kameránál jelentkező probléma miatt. A tartalék érzékelővel végzett elemzés eredményei jók, nem mutatkozott olyan sérülés, amelyet részletesebben is kellene elemezni.

Garrett Reisman (jobbra) a robotkar végéhez rögzítve (NASA)

Hétfő, hazai idő szerint 22.24

Az első űrséta során az Atlantis rakteréből kiemeltek egy antennát, amelyet Garrett Reisman űrhajós vitt a végső helyére. Az asztronatát csizmájánál fogva rögzítették a robotkarhoz, és így mozgatták az űrállomás belsejéből. Az új antenna elhelyezése a Z1 jelű szegmensnél a terveknek megfelelően sikerült, majd ezt követően a Dextre robotkarra is felhelyeztek fel egy új egységet az űrhajósok.

Garrett Reisman önarcképe az első űrséta során, sisakjában az űrállomás és a Föld is tükröződik (NASA)

Munkájuk utolsó fázisaként meglazították az Atlantis rakterében lévő a hat akkumulátor rögzítését, amelyeket a második űrsétán, szerdán fognak elhelyezni. Munkájuk néhány kisebb nehézség, főleg egy kábel csatlakozásakos jelentkező probléma miatt a tervezettnél egy órával tovább, 7,5 órán keresztül tartott, és hazai idő szerint 21.09-kor ért véget.

Vasárnap, hazai idő szerint 17.01

Az Atlantis űrrepülőgép vasárnap, hazai idő szerint 16.28-kor sikeresen dokkolt az űrállomással. Korábban felmerült, hogy pályát kell változtatni egy veszélyes útvonalon haladó űrszemétdarab miatt - azonban a kérdéses objektum biztonságos távolságban, 9,6 kilométerre haladt el mellettük.

Az Atlantis közelít az űrállomáshoz (NASA)

Vasárnap, hazai idő szerint 8.13

A külső felületek átvizsgálását egyelőre befejezték az űrhajósok az előző bejegyzésben említett tartalék kamerával. A tartalék berendezésnek nagyobb a felbontása, de kisebb a látómezeje, és nincs saját fényforrása. Az eredetileg hatórásra tervezett munka a műszer cseréje miatt elhúzódott, így a teljes vizsgálatot nem is sikerült befejezni - a bal szárny elülső oldalát később, az űrállomáshoz kapcsolódás után ellenőrzik.

A legfrissebb információk alapján az Atlantis hazai idő szerint vasárnap, 18.27-kor dokkol az űrállomással, a korábban azonosított űrszemétdarab miatt mégsem szükséges pályát változtatnia. Az ilyen testek mozgása nehezen jelezhető előre, mivel kis tömegük miatt a ritka felsőlégkör súrlódása is jelentősen befolyásolja mozgásukat. A súrlódás mértéke a gázsűrűséggel együtt pedig igen változékony.

Szombat, hazai idő szerint 19.11

Az Atlantis legénysége egy tartalék érzékelőre váltott a külső felületek átvizsgálásához, mert amit elsőként használtak, nem működött megfelelően. Mindezzel némi időt is veszítettek, ezért lehet, hogy néhány egyéb műveletet elnapolnak.

Szombat, hazai idő szerint 16.04

A legénység szombaton megkezdte a külső felületek átvizsgálását, a start közben keletkezett esetleges sérülésekre vadászva. A művelet a tervezettnél lassabban halad, mert eddig tisztázatlan okból kifolyólag a detektor mozgatása körülményesebb a megszokottnál. Az űrszemétdarab miatt tervezett manőver nyomán az Atlantis a becslések alapján vasárnap, hazai idő szerint 16.27-kor dokkolhat az űrállomással.

A külső felületek vizsgálatára szolgáló érzékelő (NASA)

Szombat, hazai idő szerint 8.54

Csekély mértékben, de elképzelhető, hogy módosítani kell az űrrepülőgép és a Nemzetközi Űrállomás (ISS) találkozójának helyén és időpontján. Az előrejelzések alapján ugyanis egy űrszemétdarab veszélyesen megközelítené az űrállomást vasárnap reggel, ha nem változtatnak az útvonalán. Amennyiben módosítanak ezen, változnak a találkozó paraméterei, és az Atlantis pályáján is változtatni kell. A kérdéses objektum viszonylag elnyúlt pályán mozog a Föld körül, ezért nem könnyű a követése és mozgásának pontos előrejelzése.

Az emelkedő Atlantis (NASA)

Péntek, hazai idő szerint 20.49

Az űrrepülőgép a kedvező időjárási adottságok miatt az első adandó alkalommal, pénteken este, hazai idő szerint 20.20-kor felszállt a Kennedy Űrközpontból. Az eddigi megfigyelések alapján az indulás a terveknek megfelelően zajlott, de a felvételek utólagos elemzése után sikerül csak megállapítani, esetleg levált-e veszélyes szigetelésdarab a rendszerről. A start után 2 perc 10 másodperccel vált le az emelkedő űrrepülőgépről a két segédrakéta, 8 perc 50 másodpercnél pedig a kiürült külső hajtóanyagtartály, majd 9 perc 30 másodpercnél leállt a hajtómű, és az Atlantis elérte a kívánt keringési magasságot. A következő művelet a külső felületek átvizsgálása lesz, esetleges sérüléseket keresve.

A start másodpercei (NASA)