Megkapta az engedélyt az első rákvakcina az USA-ban

Megkapta az engedélyt az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivataltól az a rákellenes vakcina, amelyet az előrehaladott prosztatarák kezelésére fejlesztettek ki. Az oltás azért különleges, mert nem a megelőzésre, hanem az aktív kezelésre szolgál: a terápia során a beteg saját immunsejtjeit fordítják a ráksejtek ellen.

A gyógyszerek forgalmazási engedélyeit kiadó amerikai hatóság, az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (Food and Drug Administration, FDA) a napokban hagyta jóvá egy mindeddig ellentmondásosnak ítélt rákellenes vakcina alkalmazását. Az oltást már három éve is engedélyezhette volna a hivatal, ekkor azonban egy újabb klinikai vizsgálat elvégzésére utasították a fejlesztő céget. A legutóbbi eredmények viszont már elég meggyőzőnek bizonyultak, így a Dendreon által fejlesztett Provenge nevű vakcina lett az USA-ban a legelső rákellenes védőoltás.

A Dendreon-t még 1992-ben hozta létre a Stanford Egyetem orvosi karának immunológusa, Edgar Englemann. Akkor még azt gondolták, hogy eljárásuk néhány éven belül már a klinikai gyakorlat része lesz, ez azonban nem így történt. A három évvel ezelőtti klinikai vizsgálatban például csak annyit sikerült bizonyítani, hogy a vakcina meghosszabbítja a prosztatarák előrehaladott formájában szenvedő betegek életét, a tumornövekedés azonban nem lassult. Az FDA ezután egy olyan klinikai vizsgálatot rendelt el, ahol a sikeresség követelménye már nem a tumornövekedés gátlása, hanem a betegek túlélési idejének növekedése lett. Az új klinikai próbában 500 beteg vett részt, életidejük pedig átlagosan négy hónappal hosszabbodott.

Az új rákellenes vakcina jóval összetettebb, mint a vírusok ellen alkalmazott egyéb védőoltások (ilyen például a szintén rákellenes, de megelőző céllal adott humán papillomavírus elleni védőoltás). Ebben az esetben ugyanis egy személyre szabott védőoltásról van szó, amelyet nem megelőző jelleggel, hanem a rák kialakulását követően alkalmaznak. (A védőoltás név ebből a szempontból félrevezető is lehet.) A védőoltás elkészítéséhez előbb összegyűjtenek egy bizonyos mennyiséget a beteg immunsejtjeinek egy típusából, a dendritikus sejtekből. A fehérvérsejtek közé tartozó dendritikus sejtek az elsők között találkoznak a szervezetet megtámadó kórokozókkal, így az immunválasz megindításában is kulcsszerepet töltenek be (részletesebben lásd keretes írásunkat). A betegtől vett immunsejtekhez ezután egy olyan fehérjetípust adnak, amely egyedien jellemző a prosztataráksejtekre. A tumorfehérjével megismertetett immunsejteket végül visszajuttatják a beteg szervezetébe, ahol a sejtek elvileg már hatékonyan támadhatják a tumorsejteket - írja a Nature.

Az sajnos még nem teljesen világos, hogy a vakcina miként működik. A védőoltás többféle sejttípust is tartalmaz, de a dendritikus sejteken kívül nem ismert, hogy az egyéb sejtféleségek milyen szerepet játszanak a rákos sejtek elpusztításában. A vakcina további hátránya, hogy egy nagyjából húszéves technológia alkalmazásán alapul. Egy másik probléma, hogy a rákos sejtek fehérjéi kisebb mennyiségben az egészséges szövetekben is előfordulnak, ami csökkentheti a kiváltott immunreakció hatékonyságát.

Az a tény azonban, hogy az új vakcina immár rendelkezik az FDA engedélyével, mindenképp fontos lépésnek tekinthető ezen a területen. "Lehetséges, hogy a védőoltás engedélyezésével új fordulóponthoz érkeztünk: a jövőben általánosan elfogadottá válhat majd, hogy a rák kialakulását követő utólagos oltással próbáljuk meg legyőzni a daganatok előrehaladott típusait" - mondta Theresa Whiteside, a Pittshburgh Egyetem immunológusa.

A fehérvérsejteknek mindössze ezredrészét kitevő dendritikus sejtek az elsők között találkoznak a szervezetet megtámadó kórokozókkal, így az immunválasz megindításában kulcsszerepet töltenek be. A vöröscsontvelőben fejlődnek, majd szétrajzanak a szövetekbe, ahol folyamatos őrjáratot végeznek.

Egy kórokozóval vagy tumorsejttel való találkozáskor a betolakodókat megtámadják, és az ezeken lévő idegen molekulák (antigének) jellemző részleteit más immunsejteknek bemutatják, további védekezési folyamatokat indítva el.

Az immunrendszer számos sejtje rendelkezik ilyen antigén-bemutató képességgel, de a dendritikus sejtek minden más típusnál hatékonyabban végzik ezt a munkát.

A képen: egy dendritikus sejt (balra, gömb alakú) egy másik, lapos immunsejttel kommunikál

Forrás: Nature