Először becsülték meg pontosan, hogy mennyi szén-dioxidot kötnek meg a növények

Első alkalommal sikerült olyan becslést végezni, amely a valóságnak csaknem teljesen megfelelő adatot szolgáltat a növények éves szén-dioxid-megkötéséről. Az új adat viszonylag közel esik az eddigi becslések számaihoz, de még így is szükség lesz rá, hogy felülvizsgálják a jelenleg használt klímamodelleket.

A nemzetközi kutatócsoportnak a Science-ben megjelent tanulmánya évente 123 milliárd tonnára becsüli a Föld növénytakarójának szén-dioxid-megkötését: ez az úgynevezett bruttó primer produkció értéke, amelynek számítása eddig feltételezéseken alapult. Az új adatot ezzel szemben már kísérletesen mért értékek alapján becsülték a kutatók, különféle modellekkel kiegészítve.

"Az új adat sem áll igazán messze attól, amit eddig hittünk, de most már empirikus, valódi megfigyeléseken alapuló becslés van a kezünkben. Néhány apró, de fontos részlet miatt arra is szükség lesz majd, hogy felülvizsgáljuk a kor követelményeihez igazított, jelenleg használt éghajlati modelljeinket" - mondta Markus Reichstein, a német Max Planck Intézet biogeokémiai részlegének kutatója, a tanulmány egyik szerzője.

Az új tanulmány szerint a megkötött szén-dioxid mennyisége máshogyan oszlik meg a nagy növényzeti övek (biomok) között, mint azt eddig gondolták: a trópusi esőerdők adják a szárazföldi bruttó primer produkció - a beépített szén-dioxid mennyiség - 34%-át. A szavannák állnak a második helyen, 26%-kal, ami szintén új felismerés volt a kutatók számára - írja a Nature blogja.

Az új tanulmány rávilágított továbbá, hogy a növények szén-dioxid-megkötését mekkora mértékben képes befolyásolni a víz elérhetősége, vagyis az évi csapadékmennyiség. A csapadék a növénytakaróval borított területek 40%-ánál lehet a szén-dioxid-felvételt korlátozó tényező, de a szavannákon, a füves pusztákon és a cserjés területeken akár 70% is lehet ez az érték. Az utóbbi területek emiatt igen érzékenyen reagálhatnak a csapadékmennyiség globális felmelegedésből eredő változásaira, míg például a trópusi esőerdőkre mindez nem annyira érvényes - a klímaváltozás ebből a szempontból tehát kevésbé károsítja majd az egyébként veszélyeztetett esőerdőket.

A növény- és állatpopulációkból szerveződő társulások energiaáramlásáról például itt olvashat bővebben.