A Southwest Foundation for Biomedical Research (SFBR) kutatói 1240 személyt vizsgáltak, akik közül 297-en a kutatás ideje alatt is dohányoztak. Ezzel a résztvevői aránnyal ez az eddigi legnagyobb hasonló kutatás, hiszen korábban még a legátfogóbb vizsgálatba is csak 42 dohányost és 43 nemdohányzó személyt vontak be - írja az EurekAlert beszámolója.
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy miként érinti a fehérvérsejtek génjeinek kifejeződését a dohányfüst. A génkifejeződés határozza meg - a fehérjék termelődésén keresztül - hogyan épülnek fel a sejtek, illetve hogyan képesek ellátni feladataikat. Az immunsejtek esetében ez nyilvánvalóan a kórokozók elleni védekezés, így ha a génkifejeződés valamilyen okból károsodik, akkor gyengülni fog a szervezet kórokozókkal szembeni ellenállóképessége.
Jac Charlesworth és kollégái 323 egyedi gén esetében mutatták ki egyértelműen, hogy a kifejeződésük (aktivitásuk) szintje statisztikailag is kimutatható mértékben változik a dohányzással összefüggésben. Az eredmények alapján jó eséllyel lehet következtetni arra is, hogy nemcsak az egyes gének, hanem egész génhálózatok működése változik meg a dohányzás hatására. Ez alatt a gének közötti kölcsönhatásokat kell érteni - korántsem mindegy, hogy csak egyedi, vagy rendszerszintű változásról van-e szó.
A nyílt hozzáférésű BMC Medical Genomics folyóiratban megjelent tanulmány szerzői kiemelik, hogy az immunrendszer gyengítésén túl a dohányzás azokra a folyamatokra is komoly hatást gyakorol, amelyek a rákkal, a sejthalállal és az általános anyagcserével függnek össze. "Korábban még sosem sikerült ennyire egyértelműen kimutatni, hogy a dohányzás ilyen komolyan összefügg a gének kifejeződésével. Persze lehetett rá gondolni, de az eredmények ennek ellenére kijózanítóak" - mondta Charlesworth.