Műholddal térképezik a jégréteg vastagságát

Sikeresen méri a jégréteg vastagságát és annak változását a Föld körül keringő CryoSat-2 műhold. Első eredményeit most hozták nyilvánosságra, pontos adatai a globális felmelegedés következményeinek vizsgálatát és előrejelzését teszi lehetővé.

A globális felmelegedés nyomán változik Földünk jégborítottsága, az elolvadó jégtömegek révén pedig a világtengerben lévő víz mennyisége is módosul. A CryoSat programot a jéggel borított területek kiterjedésének, az ott megfigyelhető domborzatnak, tehát a jégfelszín magasságának és így vastagságának vizsgálatára indították.

A műhold 2010. április 8-án startolt - eredetileg 2005-ben tervezték az indítást, akkor azonban sajnálatos módon emelkedés közben felrobbant a CryoSat-1 szondát szállító hordozórakéta. A 720 kilogrammos műhold az Európai Űrügynökség (ESA) és az EADS Astrium, szintén európai cég együttműködése révén született. A CryoSat-2 a fedélzetén elhelyezett radarberendezéssel tapogatja le a Föld felszínét, pontos adatokat szolgáltatva a domborzati viszonyokról.

Forrás: ESA

A grönlandi jégpáncél 2500 kilométer hosszú, észak-dél irányú profilja, amelyet a műhold mérései alapján készítettek (ESA)

Az első átfogó elemzések alapján a műhold műszerei a várakozásoknak megfelelően, hibátlanul üzemelnek. Jelenleg a rögzített adatokat földi mérésekkel vetik egybe, hogy megállapítsák a műhold pontosságát. A jeges területekkel kapcsolatban így nyert eredmények összehasonlíthatók az éghajlati modellekkel, a várakozásokkal - pontosabbá téve az előrejelzéseket.

Kisfilm a CryoSat-2 startjáról (ESA)