Huszonötezer új kisbolygót fedeztek fel

Sok ezer Földünkhöz közeli, eddig ismeretlen kisbolygót fedezett fel a WISE-űrteleszkóp. Megfigyelései a becsapódások valószínűségének pontosabb becslésében is közreműködhetnek.

Több mint fél éve, 2009 decemberében startolt a WISE-űrtávcső (Wide-field Infrared Survey Explorer, Széles Látómezejű Infravörös Felderítő), amely az infravörös tartományban kutatja a Világegyetem sötét és hűvös égitestjeit. Működésének első szakasza nemrég zárult le, amelynek során az égbolt legnagyobb részét egyszer feltérképezte.

Ennek során 25 ezer új kisbolygót azonosított, amelyek közül 95 a Földünkhöz viszonylag közeli objektum, és ezért kiemelt figyelmet érdemel - számuk, helyzetük és méreteloszlásuk ismerete segít az esetleges becsapódásaik veszélyének megbecslésében. Emellett 15 új üstököst is talált, továbbá sok, feltehetőleg a barna törpék közé sorolható "félresikerült csillagot" azonosított eddig. A program még korántsem fejeződött be, az idei év végére közel 25 ezer új, Naprendszeren kívüli égitest azonosítását várják még a műszertől.

A WISE műszerezettsége

A Világegyetem eddig ismeretlen, főleg hűvös objektumainak felderítésére indították a WISE űrtávcsövet. Célpontjai között eddig ismeretlen vagy igen nehezen megfigyelt égitestek: hűvös csillagok, főleg barna törpék, apró és sötét kisbolygók, porburokba rejtőzött, születőben lévő bolygórendszerek, és nagy energia kibocsátású, távoli galaxisok szerepelnek.

Animáció a WISE-űrtávcsőről (Ball/NASA/JPL-Caltech)

A 325 millió dollár összköltségű űreszközt egy Delta II hordozórakéta indította, és állította 525 kilométer magas, a sarkok felett elvezető, poláris napszinkron pályára. A WISE ezen az útvonalon naponta 15 fordulatot tesz meg bolygónk körül, miközben megfigyeléseit végzi. Maga az űrszonda egy 2,85x2 méteres, henger alakú test, amely 661 kilogrammot nyom, energiaellátását pedig napelemtáblák biztosítják.

A WISE-űrtávcső szerkezete (NASA, JPL-Caltech, UCLA)

Az űrszonda infravörös detektora a pontos mérések miatt az abszolút nulla fok közelében, -261 Celsius-fokra hűtve működik. Az alacsony hőmérséklet eléréséhez szükséges hidrogéngáz összesen közel nyolc hónapos üzemeléshez elegendő - ez korlátozza be a műszer élettartamát.

A WISE távcsöve a szerelőcsarnokban (NASA, JPL-Caltech, UCLA)

Az űreszköz az infravörös tartományban 3 és 25 mikrométeres hullámhosszak között végzi megfigyeléseit, közel ezerszer nagyobb érzékenységgel, mint elődje, a korábbi IRAS-űrtávcső. Ezek a hullámhosszak a Föld felszínéről a légköri sugárzáselnyelés miatt nehezen vizsgálhatók. Emellett itt extrém hideg detektor képes csak elég pontos méréseket végezni - amihez szintén a világűr az ideális környezet. A WISE 40 centiméter átmérőjű távcsöve négy detektorra vetíti az összegyűjtött sugárzást, amelyeket speciális hűtőrendszer tart extrém hidegen.

Fantáziarajz a WISE-űrszondáról (Ball/NASA/JPL-Caltech)

A különleges detektorral végzett mérések alapján pontosabb becslés nyerhető a kisebb és halvány kisbolygók számáról, valamint méreteloszlásáról, és közelítő felszíni összetételükről, illetve törmeléktakarójuk szerkezetéről - amelyre hűlésük, melegedésük és infravörös sugárzásuk jellege utal.

Animáció: a WISE a teljes égboltot térképezi (NASA, JPL.Caltech, UCLA)