A távol-keleti Kuril-szigetek mintegy 1300 kilométer hosszan húzódnak a Kamcsatka-félsziget és Japán szigete között. A szigetív tulajdonképpen vulkánok láncolata, melyeket úgynevezett szubdukciós vulkanizmus épített fel. E térségben a Csendes-óceáni-lemez az Ohotszki-lemez (amely az Észak-Amerikai-lemezhez tartozik) alá bukik. A magma forrása részben az alábukó (szubdukálódó) óceáni kőzetlemez részleges megolvadásából származik, nagyobb részt azonban köpenyeredetű kőzetolvadék alkotja. A felszínre törő magma kihűlve és megszilárdulva évmilliók óta építi a vulkáni szigeteket.
Az űrfelvétel a Paramushir-sziget déli részét ábrázolja, a négy fő vulkáni központtal (Fuss Peak, Karpinsky-csoport, Lomonosov-csoport, Chikurachki). A szigeten napjainkban is aktív vulkanizmus zajlik, jobbára lávaöntő működés és hamuszórás jellemző. Az általában felhőtakaróba burkolózó sziget vulkánjai közül legutóbb a Chikurachki mutatott aktivitást 2008-ban.
Vulkáni lánc a Távol-Keleten, a Nemzetközi Űrállomásról fotózva. A kép nagyobb méretű változatának letöltése. Forrás: NASA