Páratlan eredmény a három új magyar ásvány felfedezése

Világraszóló eredménynek tartják a szakemberek, hogy egy év alatt három új ásványfajt is felfedeztek Magyarországon. Az elsőre kimondhatatlan nevű ammóniomagnéziovoltait, a klajit és a kabazit-Mg a legjobbkor került elő: szombaton kezdődik a Magyarországon valaha megrendezett legjelentősebb földtudományi találkozó, amelyen 1600 kutató vesz részt. Szó esik például a radioaktív hulladékok kezelésének geológiai vonatkozásairól, a gyémántok keletkezéséről, a 2010-es izlandi vulkánkitörésről, az ásvány- és élővilág fejlődésének közös lépéseiről és az élőlényekben található mágneses ásványokról is.

Körülbelül 4400 ásványfajt ismerünk, számuk évente átlagosan 50-70 új fajjal gyarapszik, hála a lelkes ásványgyűjtőknek és az egyre jobb műszerekkel rendelkező kutatóknak. Az új magyar ásványok mindegyike más ásványcsoportba tartozik (található közöttük szilikát, szulfát és arzenát is), és más-más lelőhelyről származnak. Mindhárom tudományos leírásában részt vett a téma egyik jeles hazai kutatója, Szakáll Sándor (Miskolci Egyetem) is. A kitűnő magyar eredményhez nemcsak jó ásványgyűjtő szem kellett, hanem komoly tudományos munka is: ahhoz, egy új ásványfaj elismeréséről a Nemzetközi Ásványtudományi Társaságnak (International Mineralogical Association) kell dönteni a beadott dokumentáció alapján.

Manapság az efféle felfedezésekhez komoly műszeres elemzések is szükségesek, hiszen általában 1 milliméternél kisebb szemcsékről van szó - tehát a szokásosnál alaposabban kell megvizsgálni egy-egy anyagot. "Az egyáltalán nem gyakorlat, hogy egy 0,1 milliméteres kabazitkristályról mennyiségi kémiai elemzés készüljön. Enélkül pedig nem lett volna meg a kabazit-Mg" - mondja Szakáll Sándor.

A három új hazai ásvány

Klajit névre keresztelték a recski Lahóca-hegyről származó víztartalmú réz-mangán-arzenátot. A példányt Klaj Sándor pécsi bányász és ásványgyűjtő találta 10 évvel ezelőtt, és mivel ebben az ásványcsoportban minden új fajnak új nevet szoktak adni (és nincsen más nevezéktani szabály, ellenben a másik két új ásvánnyal), megtalálójáról nevezték el az új ásványt leírói, Szakáll Sándor, Fehér Béla és Mádai Ferenc.

Klajit

Víztartalmú ammónium-szulfát az ammóniomagnéziovoltait, a 2009 második felében felfedezett ásvány. Papp Csaba pécsi gyűjtő találta a különleges, sárgásbarna kristályokat tartalmazó példányt Pécs-Vasason, míg leírásában Szakáll Sándor mellett Sajó István (Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpont) vett részt. Szakáll elmondta: ez a voltait - egy víztartalmú kálium-vas-szulfát - szerkezetével rokon ásvány, csak a kálium helyett ammóniumot, a vas helyett magnéziumot tartalmaz. A voltait-rokon ásványoknál az új elem vagy elemek elemek beírásával jelzik a különbséget, ezért nem kapott teljesen új nevet.

Kabazit-Mg - ennek az ásványnak a nevét így is mondjuk ki (az Mg egyébként a szilikátrácsba épült magnéziumot jelenti)

Egy balaton-felvidéki bazaltos hegy, a Kalapos-tető a típuslelőhelye a harmadik új ásványnak, a kabazit-Mg-nek. Ez az ásvány a szilikátokon belül az úgynevezett zeolitok közé tartozik. Az első példányt még 2004-ben találták a Magyar Minerofil Társaság (MAMIT) ásványgyűjtő táborában. Leírását olasz szakemberek bevonásával Szakáll Sándor vezette. Mivel a zeolitoknál az a szabály, hogy a szerkezetileg hasonlóak nevéhez (jelen esetben a név a kabazit) hozzátesszük annak az elemnek a nevét, amely a szilikátos vázon kívüli domináns elem, ezt az ásványt sem lehetett magyar személyekről vagy éppen a lelőhelyéről elnevezni.

Az új ásványok közül a klajitnál van rá a legkisebb esély, hogy a recski lelőhelyről több is előkerüljön, míg ammóniomagnéziovoltait képződhet még Pécs-Vasason, illetve kabazit-Mg is előfordulhat a Balaton-felvidéken. Ezek az ásványok a világ más helyein is előkerülhetnek.

Augusztus az ásványtudományok hónapja Budapesten

A magyar kutatók vezette csoport eredményei nem is jöhettek volna jobbkor, hiszen augusztusban Budapesten, a 375 éves Eötvös Loránd Tudományegyetemen kerül sor a 20. Ásványtani Világkongresszusra, amelyet - ugyancsak magyar vezetéssel - 10 közép-, illetve közép-kelet-európai ország szervez. Az Ásványtani Világkongresszust (General Meeting of the International Mineralogical Association, IMA GM) négyévente rendezik meg, Európára 8-16 évente kerül sor. E konferencia megrendezésére Magyarország 1988 óta pályázott, a rendezési jogot végül Párizs előtt sikerült erős versenyben elnyerni. A szervezés kiemelkedő eredményt hozott: a kongresszus több mint 1600, a világ 76 országából regisztrált résztvevőjével nemcsak a Magyarországon megrendezett eddigi legjelentősebb földtudományi találkozó, de a legnagyobb az IMA GM-ek 50 éves történetében is.

A konferencián az ásványtani kutatások gyakorlati hasznosításáról is szó lesz. A kiemelt előadók beszélni fognak például az ásványvilág és az orvosi tudományok közös eredményeiről, a radioaktív hulladékok kezelésének geológiai vonatkozásairól, a gyémántok keletkezéséről, a 2010-es izlandi vulkánkitörésről, az ásvány- és élővilág fejlődésének közös lépéseiről és az élőlényekben található mágneses ásványokról is.

Kiss Gabriella