Először figyeltek meg szűznemzést óriáskígyónál

Első alkalommal találtak olyan közönséges óriáskígyót (Boa constrictor), amely nemcsak a hagyományos módon, hanem hím nélkül, szűznemzéssel is képes szaporodni. A jelenség viszonylag gyakori több gerinctelen fajnál is, ám meglehetősen ritka a gerincesek körében.

A fogságban született különleges nőstény óriáskígyó két éven belül kétszer is sikeresen szaporodott anélkül, hogy hímmel párosodott volna. Összesen 22 utódja lett, melyek mindannyian nőstények, és hordozzák az anya különleges színét adó mutációt - ez volt az a tulajdonság, ami felkeltette a kutatók figyelmét, és amiért genetikai vizsgálatot végeztek a fiatal kígyókon. A nőstény annak ellenére szaporodott szűznemzéssel, hogy hímek vették körül, és korábban már a hagyományos módon is lettek utódjai. Az Észak-Karolina Állami Egyetem kutatói felfedezésükről a Biology Letters című folyóirat honlapján számoltak be.

Gerinctelenek körében az ivartalan szaporodás (amikor mindkét kromoszómakészlet ugyanattól a szülőtől, az anyától származik) nem ritkaság, előfordul például vízibolháknál, fonálférgeknél és méheknél is. Gerinceseknél ezzel szemben nagyjából 70 olyan állatfaj van, amelynél ismert a jelenség. Részletesen tanulmányozták már a Mexikóban és az Egyesült Államok déli részén előforduló gyíkok, a tejuk esetében, és a közelmúltban fedezték fel, hogy a komodói sárkánygyíkok is képesek így szaporodni. Több cápafajról csak az elmúlt 10 évben derült ki, hogy megtermékenyítés nélkül is tudnak utódokat létrehozni.

A bal oldali kígyó a nőstény ivaros szaporodással nemzett utódja,
míg a jobb oldali szűznemzéssel jött világra, és hordozza a ritka színt okozó mutációt

A kutatók kizártnak tartják, hogy környezeti változások, esetleg a nem megfelelő tartás vezetett volna a szűznemzéshez. Elképzelhető, hogy az állat a természet egyik genetikai furcsasága, ugyanakkor az is lehet, hogy az ivartalan szaporodás sokkal gyakoribb a kígyók körében, mint azt korábban gondolták. "Ha nincsenek alkalmas hímek, miért hagyná veszni a költséges petesejteket, amikor képes félig saját magát klónozni? Majd ha már van megfelelő hím, akkor visszatérhet az ivaros szaporodáshoz" - mondja Warren Booth, a kutatás résztvevője.

Az óriáskígyóknál a nemi kromoszómák némileg másképp alakulnak, mint például az emlősöknél: X és Y kromoszóma helyett nekik Z és W kromoszómáik vannak, és a nőstények a heterogamétások (ZW), a hímek pedig a homogamétások (ZZ). A szűznemzéssel létrehozott utódok mind WW kromoszómájú nőstények lettek, így ha a jövőben szaporodnak, akkor csak nőstény utódjaik lehetnek. A kutatók kíváncsian várják, hogy a fiatal kígyók az ivarérettséget elérve vajon az ivaros vagy az ivartalan szaporodást választják majd.