A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
1
HUNMárton Anna
09:00VívásAnna Marton-Katherine Paredes
HUNPusztai Liza
11:15VívásLiza Pusztai-Michela Battiston
HUNSzűcs Luca
11:15VívásMartina Criscio-Luca Szucs
HUNKovács Richárd
12:20ÖkölvívásHarrison Garside-Richard Kovacs
HUNDósa Dániel
13:05VívásDaniel Dosa-Abdelrahman Tolba
HUNMagyarország
20:05VízilabdaMagyarország-Kanada
HUNMagyarország
21:00KézilabdaArgentína-Magyarország
NyílNyíl

Ilyen lehet egy fekete lyuk közelről

fekete lyuk
Vágólapra másolva!
Hatalmas ívek, megtükrözött égbolt és végtelen számban megsokszorozott csillagok. Ilyen és egyéb furcsa látnivalókat nyújthat az égbolt egy fekete lyuk közelében. Számítógépes szimuláció segítségével modellezték, mit látnánk egy ilyen esetben.
Vágólapra másolva!

Még senki sem látta, hogyan fest az égbolt egy fekete lyuk mellett - mégsem fantáziarajz a mellékelt kép, hanem egy összetett számítógépes program eredménye. Azt a látványt mutatja, ami akkor tárulna elénk, ha egy fekete lyuk közelében volnánk. Az ilyen objektumokról az erős gravitációs tér még a fényt sem engedi megszökni, innen származik elnevezésük. A közelükben elhaladó fénysugarakat pedig eltérítik, azok haladási irányát megváltoztatják - ennek megfelelően látszólag eltorzítják az égbolt képét maguk mellett.

Forrás: Alain Riazuelo, IAP/UPMC/CNRS
A déli égbolt látványa fekete lyuk nélkül (Alain Riazuelo, IAP/UPMC/CNRS)

Az első ábrán fent a Tejút sávja húzódik, a kép közepén pedig a Nagy és a Kis Magellán-felhő mutatkozik. Ez a látvány csak bolygónk déli féltekéjéről tárulhat a szemünk elé. A jobbra látható fényes csillag a Szíriusz, mellette balra a második legfényesebb égitest pedig a Canopus.

Ha képzeletben egy fekete lyukat helyeznénk a kép közepén mutatkozó távoli és halvány, +7,5 magnitúdós HD 49359 jelű csillag irányába, akkor tűnnének fel a második képen mutatkozó alakzatok. Itt középen a fekete lyuk hatása látható: mint egy kerek és sötét folt, amelynek irányába semmi nem látszik. A torzító hatás miatt mellette balra fent és jobbra lent a távoli és halvány HD 49359 jelű égitest felerősített, valamint megkettőzött képe látható. A fekete lyuk körül két, diffúz ív alakzat jelöli ki az úgynevezett Einstein-gyűrű közelítő helyét. Utóbbi a gravitációs lencsehatás sajátos típusa, amelynél egy távoli objektum képe hosszú ív formájába nyúlik el.

Forrás: Alain Riazuelo, IAP/UPMC/CNRS
Az égbolt látványa egy fekete lyuk környezetében (Alain Riazuelo, IAP/UPMC/CNRS)

A harmadik ábrán a nagy zöld kör jelöli az Einstein-gyűrű helyzetét. Ezen belül is látunk csillagokat, amelyek a teljes égbolt megismételt tükörképe szerint rendeződnek el a fekete lyukhoz közel, sőt itt végtelen számú másolata mutatkozik az igazi égboltnak - de azok rendre egyre kisebbek, így ezért nem ismerhetők fel a képen.

Forrás: Alain Riazuelo, IAP/UPMC/CNRS
Az Einstein-gyűrű helyzete (zöld kör), és a Kis Magellán-felhő igazi képe (balra lent, kékkel bekarikázva), valamint képének egyik "másolata" (jobbra fent kisebb méretben, kékkel bekarikázva)

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!