Egy zápfog is igazolja: új emberfajt találtak Szibériában

A szibériai Gyenyiszova-barlangban ásatásokat végző kutatók egy őrlőfogat is találtak egy korábban felfedezett ujjcsont után. Az ujjcsont DNS-ének elemzése, valamint a fog anatómiai felépítése alátámasztja azt a korábbi feltételezést, hogy eddig ismeretlen emberfajról van szó.

Negyvenezer éve még több emberfaj élt egymás mellett a Földön. A nem túl rég önálló fajnak nyilvánított Neander-völgyi és a mai ember mellé 2003-ban csatlakozott az indonéziai Flores szigetén élő hobbit. Tavaly márciusban pedig egy nemzetközi, magyar szakembert is felsorakoztató kutatócsoportnak Szibéria déli részén sikerült megállapítani egy leletről, hogy egy eddig ismeretlen emberfajhoz tartozhat.

A szibériai Altáj hegységben lévő Gyenyiszova- (angolosan Denisova-) barlangban évek óta végeznek ásatásokat a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársai, köztük Viola Bence magyar paleoantropológus. Egy körülbelül 40 ezer éves ujjcsont mitokondriális (a mitokondrium a sejt energiaellátó központja, amely saját, kör alakú DNS-sel bír) DNS-ének elemzését a Nature tavaly márciusi számában mutatták be. Már a mitokondrium-DNS vizsgálatából arra következtettek a kutatók, hogy egy eddig ismeretlen emberfajról van szó, amely együtt élt a Neander-völgyi és a modern emberekkel. Ezt a feltételezést most megerősíti a sejtmag DNS-ének vizsgálata és egy újabban előkerült őrlőfog anatómiai elemzése.

A DNS-vizsgálatokat az a Svante Pääbo vezette, aki a Neander-völgyi ember genomszerkezetét is megfejtette. A sejtmagi DNS szekvenáláshoz a mintát ugyanannak az 5-10 éves lánytól származó ujjcsontból vették, amelyből korábban a mitokondriális DNS-t is kinyerték. A Nature folyóirat 2010. decemberi számában közölt eredmények azt mutatják, hogy a lány nem volt sem Neander-völgyi, sem modern ember, de a Neander-völgyiekkel közös ősön osztozik.

A szintén a Gyenyiszova-barlangban talált őrlőfog kiegészíti a genetikai bizonyítékot. "A fog egyenesen lenyűgöző" - mondta Viola Bence. "Lehetővé teszi számunkra a morfológiai és a genetikai információk összekapcsolását." A fog elemzéséből kiderült, hogy alakja nem egyezik sem a Neander-völgyiek, sem a modern emberek fogának formájával. Ez újabb bizonyíték arra, hogy a gyeniszovai emberek evolúciósan önálló csoportot alkotnak.

Négy mai (balra) és két kihalt embercsoport (jobbra) elágazódását mutató genetikai törzsfa

A tanulmány szerzőinek egy másik fajta elemzéséből az is kiderült, hogy a gyenyiszovai (az angol szaknyelvben Denisova) homininák genomja 4-6 százalékban megegyezik a mai új-guineaiak genomjával, tehát minden bizonnyal Óceánia irányába vándoroltak Ázsián át. A gyenyiszovaiak genetikai állományát összehasonlítva különböző modern emberekével a szerzők egy korábban ismeretlen génáramlásra derítettek fényt az "ősi" és a modern emberek között.

Ez arra utal, hogy a szétágazó emberi populációk közötti keveredés jóval gyakoribb volt, mint azt eddig gondolták. "A Neander-völgyi genomszekvenciáját a gyenyiszovai ember genomjával összevetve a genetikai kölcsönhatások összetett képe rajzolódik ki őseink és a különböző ősi embercsoportok között" - mondja Pääbo.

A gyenyiszovaiak valószínűleg sokfelé elterjedtek voltak Eurázsiában, de eddig jóval kevesebbet tudunk róluk, mint kortársaikról, a Neander-völgyiekről és a modern emberekről. A mostani kutatás remélhetőleg meghozza a szakemberek kedvét, hogy behatóbban keressék a gyenyiszovaiak további élőhelyeit.