A lassan hungarikumnak számító olaszrizlingtől az úton-útfélen termesztett chardonnay-ig a borszőlők zöme egy fajra, az ötezer éve termesztett Vitis vinifera viniferára vezethető vissza. Az egyes fajták közötti genetikai változatosság ezért viszonylag kicsi, és számos betegség, kártevő pusztítja őket.
Ezek ellen védekezni kell, viszont a permetszerekben lévő kémiai anyagok egyre szigorúbb korlátozás alá esnek, főként a borok 70%-át termelő Európai Unióban. A megoldás az lehet, hogy új, ellenállóbb fajtákat hoznak létre. Egy-egy új fajta létrehozása azonban évekbe telik, és egyáltalán nem biztos, hogy olyan bort ad, ami piacra kerülhet.
Az új fajták kikísérletezését teheti gyorsabbá - és olcsóbbá - egy most bejelentett kutatási eredmény, amelyet az amerikai tudományos akadémia lapja, a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) hétfői száma közöl, és amelyről a BBC is részletes beszámolót írt. Az amerikai Cornell és Stanford egyetemek kutatóiból álló csoport ezer borminta elemzése alapján határozta meg azokat a genetikai jellemzőket a szőlőfajtáknál, amelyek segítségével olcsón és gyorsan lehetne új, a betegségeknek is ellenálló változatokat létrehozni.
A szőlő genomjában (genetikai állományában) lévő genetikai "jelzőket" (markereket, ez esetben pontmutációkat) sikerült a szőlő fontos tulajdonságaival párosítani: például a sav- és cukortartalommal, az egyes kórokozókkal szembeni ellenálló képességgel stb. Ezen információk birtokában lehetségessé vált, hogy egy-egy új fajta létrehozási ideje jelentősen rövidüljön a jövőben: a hagyományos keresztezésből létrejövő, új növényt már egyedfejlődése kezdeti szakaszán meg lehet vizsgálni, és meg lehet állapítani, milyenek lesznek a legfontosabb tulajdonságai. Csak a jól sikerült változatoknál lesz érdemes megvárni, amíg termőre fordulnak.
Számos más kutatás célja, hogy a betegségeknek jobban ellenálló szőlőfajtákat hozzon létre. A siker döntő fontosságú lesz a szőlő megmaradása szempontjából, és nem mellékesen új borokat ihatunk.
Forrás: PNAS