Egy brit ökológus, Jonathan Moran már az 1980-as években feljegyezte, hogy a húsevő növények közé tartozó, borneói Nepenthes rafflesiana kancsóka egyik alfaja meglehetősen sikertelenül vadászik rovarokra. A kancsókák általában illatanyagokkal vagy nektárral csábítják magukhoz a zsákmányállatukat, ám ezek a Nepenthes rafflesiana elongata esetében hiányoznak, így a növény hetedannyi rovart képes elejteni, mint a rokon kancsóka fajok.
Hogyan pótolja a hiányzó táplálékot a növény? A rejtélyt Ulmar Grafe, a Brunei Egyetem kutatója véletlenül fejtette meg a közelmúltban, miközben a kancsókákban fejlődő ebihalakat vizsgálta: észrevette, hogy egy denevér a N. r. elongata kancsójában pihen. Az esetnek először nem tulajdonított nagy jelentőséget, egészen addig, amíg hónapokkal később Grafe kezébe került Moran korábbi cikke a szokatlan kancsókákról.
Ezt követően Grafe és kollégái 7 héten keresztül minden nap kancsóka ellenőrzést tartottak, és a vizsgált 223 darab N. r. elongata több mint egynegyedében pihenő Hardwicke-lepkedenevéreket (Kerivoula hardwickii) találtak. A mindössze négy centiméteres denevérek közül tizenhetet a kutatók egy gemkapocsnál is könnyebb miniatűr jeladóval szereltek fel, hogy nyomon kövessék, hova húzódnak be pihenni az állatok. A több napon át tartó megfigyelés alatt a denevérek kizárólag N. r. elongata kancsókákban aludtak. Két alkalommal az anyaállatok utódukkal együtt bújtak be a kancsóba, olvasható a Biology Letters című folyóiratban most megjelent tanulmányban.
A N. r. elongata kancsója a rokon fajokhoz képest megnyúltabb, és az emésztőfolyadék szintje is alacsonyabb. A denevérek a kancsó falába kapaszkodva pihennek (lásd az eredeti cikkben szereplő első ábrán), és vélhetően a többi denevérrel megegyezően ők is megfordulnak, amikor ürítenek, ürülékük így egyenesen az emésztőfolyadékba hullik. A levelek részletes elemzésével a kutatók megállapították, hogy a denevérek otthonául szolgáló kancsókák leveleiben lévő nitrogén egyharmada denevér guanóból származik, tehát a növény számára kifejezetten előnyös, ha beleköltözik a denevér.
A két faj kapcsolatának erőssége még nem tisztázott, további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, mennyire függenek egymástól. A vizsgálatban csak olyan denevéreket tanulmányoztak, amelyek a kancsókákban pihentek, de elképzelhető, hogy vannak olyanok is, amelyek máshova járnak aludni és üríteni.
A kancsókák valószínűleg még sok érdekességgel szolgálhatnak, eddig ugyanis nagyon kevesen foglalkoztak az ide tartozó több mint száz faj vizsgálatával. Könnyen lehet, hogy mégsem annyira jellemző rájuk a ragadozás, mint eddig hitték, egyik fajuk például elszáradt levelekkel táplálkozik.