Óriási verseny folyik a tehetséges kutatókért Európában és a világban, ők jelentik ugyanis egy-egy ország számára a jövőt, nem csupán a tudományban és a fejlesztésben, hanem a közéletben is. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009-ben azzal a céllal indította el a Lendület Programot, hogy a világ élvonalába tartozó tehetséges fiatal kutatók hazai előrelépési lehetőségeit támogassa, és elvándorlásukat megállítsa. A Lendület Programot a kezdetektől kiemelt figyelem övezi mind a kutatói közösség, mind a társadalom részéről, és biztatóak a nyertes kutatócsoportok első eredményei is, amelyek igazolják a két éve indított pályázati rendszert.
2009-ben 28, 2010-ben 22 pályázat érkezett a felhívásra. A beérkezett kutatási tervek mindegyikét négy anonim bíráló értékelte. Az értékelések alapján a második bírálati fordulóban az Akadémia elnöke által irányított nyilvános zsűri tagjai a pályázati rendszerekben jártas, nemzetközileg is elismert kutatók közül kerültek ki, és tettek javaslatot a nyertesekre. 2009-ben a döntések nyomán öt, 2010-ben hét kutatócsoport alakult. A csoportok vezetői között található fizikus-csillagász, vegyész, fizikus, matematikus biológus, kutatóorvos, agykutató és közgazdász is. Az Akadémián 2010 októberében megtartott beszámolóik alapján a bírálatokra felkért kutatók mind az öt, 2009-ben létrehozott csoport teljesítményét elismerésre méltónak találták, és javasolták a megkezdett programok további akadémiai finanszírozását. A pályázat nyertesei által létrehozott kutatócsoportok számos rangos folyóiratban publikálták tudományos eredményeiket, és külső pályázatokon összességében több támogatást nyertek el, mint amennyit az Akadémiától kaptak.
Idén a Lendület Programot az Akadémia az egyetemekre is kiterjesztette. A program keretében létrehozható kutatócsoportok vezetésére pályázók két kategóriában pályázhatnak, életkoruknak megfelelően, a kutatóhely vezetőjével, illetve az egyetem rektorával való mérlegelés alapján. Az egyikben önálló kutatói pályájukat kezdő, 30-40 év közötti kiemelkedő és egyre növekvő teljesítményt mutató ígéretes fiatal kutatócsoport-vezetők pályázatait várja az Akadémia elnöke. A másik kategóriában sikeres, már önálló kutatói pályát folytató, 35-45 év közötti, a nemzetközi mezőnyben is tartósan kiemelkedő teljesítményű, professzori kiválóságú vezető kutatók adhatják be pályázataikat. Az MTA a leendő kutatócsoport-vezetőktől az elkövetkező 10-15 évben aktív kutatói és kutatásvezetési munkát vár el, és azt, hogy további támogatásokat nyerjenek a nemzetközi és hazai versenypályázati kutatásfinanszírozási forrásokból.
Az új pályázatok finanszírozására 2011-ben rendelkezésre álló 600 millió forint fele fordítható akadémiai kutatóintézetekben, másik fele pedig hazai egyetemeken induló Lendület-kutatócsoportok támogatására. A korábbi pályázatokkal együtt az Akadémia évi 1,1 milliárd forintot fordít a programra. A programban elnyerhető maximális összeg évi 60 millió forint.
Pálinkás József, a MTA elnöke
Magyarországon ezer munkavállalóra átlagosan csupán négy, négy és fél tudományos tevékenységet végző szakember jut, míg az Európai Unió tizenöt tagállamában ez a szám tíznél magasabb. Pálinkás József több alkalommal is annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a magyar kutatói állomány az előnytelen körülmények ellenére még mindig versenyképes. Az MTA elnökét a tavaly és az azt megelőzően beérkezett pályázatok arról győzték meg: világszínvonalú kutatóink vannak, ám sajnálatos, hogy sokan közülük külföldön kényszerülnek dolgozni. A felfedező kutatásokban a magyar tudósok jól teljesítenek, az utánpótlással azonban egyre súlyosabb gondok vannak - figyelmeztetett a testület elnöke, alapvető változtatásokat sürgetve annak érdekében, hogy Magyarország képes legyen helytállni a tudományos, intellektuális, kulturális és oktatási versenyben. Meg kell teremteni az intézményes feltételeit is annak, hogy a kutatói pálya vonzóvá váljon, és Magyarország ne maradjon le a versenyben, amely a legkiválóbb kutatóinkért folyik.- erősítette meg Pálinkás József több fórumon is.