Szinte világítanak a városi hőszigetek - műholdkép

Markánsan kirajzolódnak a városok körvonalai a NASA Landsat műholdjának hőmérsékleti különbségeket ábrázoló felvételén: ez a városi hősziget-jelenség.

Közel két évszázada mérésekkel bizonyított (és a hétköznapi életből régóta ismert) tény, hogy a városi térségek és azok környezete között hőmérsékleti különbség áll fenn. Ezt városi hősziget-jelenségnek nevezik. A városok "csapdába ejtik" a hőt, mivel a sötét színű felületek (utak, épületek) több napsugárzást nyelnek el, valamint a növényzet hiánya miatt nem jelentkezik a párologtatás jótékony, hűtő hatása.

Általában igaz, hogy minél nagyobb területű egy város, annál erősebben jelentkezik a hősziget-jelenség. Ezt természetesen még számos tényező befolyásolhatja, az egyik legfontosabb, hogy az adott város környezetének erdősültsége milyen mértékű. Száraz, növénytelen területek felszíni hőmérséklete kevésbé tér el a közrefogott betondzsungelétől.

Buffalo

A hősziget-hatás erősségében nagy súllyal játszik szerepet a település alaprajza is, vagyis az, hogy inkább "szétterpeszkedik", vagy tömören tölti ki a rendelkezésre álló területet. Az itt látható felvételek elemzésekor is jól kimutatható volt, hogy a sűrűbb beépítettség nagyobb hőmérsékletbeli eltérést eredményezett város és vidéke között. A felvétel készítésekor Providence-ben 12,2 Celsius-fokkal, Buffalóban pedig 7,2 Celsius-fokkal volt magasabb a hőmérséklet a környező területeknél, a nyári évszakban.

A városi hőszigettel kapcsolatos kutatások igen fontosak a hétköznapi élet tekintetében, hiszen nyaranta sok lakos szenved a városokban megrekedt forróságtól, ami rosszulléteket, egészségügyi problémát is okozhat.

A hősziget-hatás egyszerű megoldásokkal azonban mérsékelhető, például az utcák, épületek, háztetők fehérre festésével, vagy növények ültetésével, parkok kialakításával.

Providence