Zúzmara másképp: egy óriás fagykristály közelképe

A tárgyakon kialakuló fagykristályok rendkívül változatos formákat ölthetnek, lehetnek például tűszerűek, laposak vagy négyszögletűek is. Létrejöttükhöz egyenetlen felszín és nagyon alacsony hőmérséklet szükséges.

A fagykristályok sokszor igen összetett szerkezetet alkotnak, ahogy ezt az alábbi fotó is példázza. Ez a hatalmasnak számító, 2 centiméteres képződmény egy kerítés felületén nőtt a dániai Silkeborgban. Ilyen szerkezetek létrejöttéhez igen alacsony hőmérséklet szükséges, a felvétel -15 Celsius-fokban készült.

A fagykristály természetes környezetében megtekinthető itt (forrás: Jesper Gronne és Jim Foster, a szerzők engedélyével)

A fagykristályoknak számos megjelenési formája létezik, ide tartozik például a dér, a zúzmara és a jégvirág is. A hókristályokhoz hasonlóan a fagykristályok is közvetlenül a levegőben lévő vízgőzből fagynak ki, a folyadékállapotot kihagyva történik a halmazállapot-változás.

Különbség azonban, hogy míg a hókristályok szabad levegőben, a felhőben képződnek, és hatszöges formát vesznek fel, addig a fagykristályok a felszínen, növényeken vagy tárgyakon kezdenek növekedni, és itt nem jelenik meg a hatszöges alak. A kristályok a felületek egyenetlenségeiben (például növényi szőrök, por, kisebb-nagyobb kidudorodások) indulnak növekedésnek. Előfordulnak hegyes, tűszerű, de lapos vagy négyszögletes kristályok is, változatos mintázatokat alkotva.

Ajánlat:

• Gyönyörű a Mount Everestre vezető út az űrből is
• Vakítóan fehér a világ egyik legsimább területe - kép
• Mennyit mozog évente a világ leggyorsabb gleccsere?