Még lehetnek ismeretlen barlangok Budapest alatt

Felújított fogadóépülettel és interaktív kiállítással várja a látogatókat a rózsadombi barlangrendszerbe tartozó Szemlő-hegyi-barlang. Az utóbbi években a Rózsadomb mélyében 13 kilométernyi új járatot tártak fel, és a szakértő szerint nagy esély van arra, hogy még vannak felfedezetlen barlangok a főváros alatt.

Kedden délelőtt adták át a rózsadombi Szemlő-hegyi-barlang európai uniós támogatásból korszerűsített fogadóépületét, melyben egy új, interaktív barlangi kiállítás is helyet kapott, míg a felszínen egy földtani tanösvényt alakítottak ki. Az 1930-ban felfedezett, ma már több mint két kilométer hosszan feltárt, ám csupán 300 méteren látogatható járat volt az első olyan budai barlang, ahol borsóköveknek nevezett képződményekre bukkantak.

A Rózsadomb több nagy barlangot is rejt: itt található a 19 kilométer hosszú Pál-völgyi-Mátyás-hegyi-barlangrendszer, a Harcsaszájú-Hideg-lyuk-barlangrendszer, a Molnár János-barlang és a Szemlő-hegyi-barlang. A budai termálkarszt különlegessége, hogy az oldóhatást a feltörő termálvizek adják - vagyis a barlangokat nem a felszínről bemosódó víz hozta létre, hanem a meleg termálvizek oldották ki az üregeket. A terület nemzetközileg is nagyon jelentős, a hévizes barlangképződés típusterületének számít. Nagy, több kilométeres, labirintusszerű barlangok találhatók mindössze 2,4 négyzetkilométeren: teljes hosszuk 47,9 kilométer, ami a hazai barlangjaink együttes hosszának egyötödét teszik ki.

A barlangi mentéssel is ismerkedhetnek a látogatók az új kiállításon. Kattintson a képre a galériáért!

Takácsné Bolner Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium Barlang- és Földtani Osztályának munkatársa az [origo]-nak elmondta, hogy a budai barlangokban 1987 óta folyamatosan tanulmányozzák a városi környezet és a felszín alatti természeti értékek kölcsönhatását, nevezetesen a csepegő vizek vízminőségét. Az utak téli sózása vagy a szennyvízvezetékek meghibásodása révén ugyanis a barlangi környezettől idegen anyagok juthatnak be a vízbe és azzal együtt az üregekbe. Az adatok azt mutatják, hogy az 1980-as évek végéhez képest a szennyeződés növekszik, mondta a szakértő. A Szemlő-hegyi barlangban ezen kívül folyamatosan monitorozzák a barlang levegőjét is a gyógyászati hasznosítás (klímaterápia) miatt.

A rózsadombi barlangok kioldódása legalább 1,5 millió évvel ezelőtt kezdődött. Van köztük olyan, amelyik teljesen száraz, ilyen például a Ferenc-hegyi-barlang, mely a legmagasabb helyzetű az összes közül. Ezzel szemben a Molnár János-barlang - mely a barlangrendszer egyetlen aktív képviselője - rejti hazánk legnagyobb víz alatti üregrendszerét. Takácsné Bolner Katalin szerint biztos, hogy találnak még újabb barlangot. Csak az utóbbi tíz évben 13 kilométernyi új járatot tártak fel: a Molnár János-barlangban 6,5 kilométert, míg a Harcsaszájú-Hideg-lyuk rendszerben közel 7 kilométert haladtak előre.

A barlang látogatói láthatóan nagyon élvezték az új kiállítást. Kattintson a képre a galériáért!