Átformálta testünket a civilizáció

Mi a kapcsolat a két lábon járás és a gerincfájdalmak megjelenése között? Miért van szüksége a mai gyerekeknek fogszabályzóra? Egészségügyi problémáinkkal újabban egy külön tudományterület, az evolúciós orvostudomány is foglalkozik: a pompeji lávában talált csontvázak például elárulják, hogy mára a nyitott gerinc egy ártalmatlan formája is gyakoribbá vált.

Derékbőség, magasság, izmok, csontok, erek és hormonok - egy rövid lista azokról a szervekről, tulajdonságokról és anyagokról, amelyekről ma úgy gondolják a kutatók, hogy civilizált életformánk hatására változtak meg az utóbbi néhány ezer évben. Bár a természetes szelekcióról a legtöbben azt hiszik, hogy csak több millió év alatt okoz látható változásokat, mégis számos olyan példa akad, amely ennek az ellenkezőjét bizonyítja.

Megváltozna-e ismét a testfelépítésünk, ha visszatérnénk a kőkorszakba? Van-e bármi köze a gerincfájdalmaknak vagy a gyerekek fogproblémáinak az evolúciós változásokhoz?

Egy új tudományterület, az evolúciós orvostudomány

A svájci Zürichi Egyetem munkatársa, Frank Rühli az orvostudomány egy különleges, új ágával, az evolúciós orvostudománnyal foglalkozik: a kutató arra keresi a választ, hogy miként változott az ember anatómiai felépítése a civilizáció hatására, és ez előnyös vagy éppen hátrányos-e a betegségekre való fogékonyságunk szempontjából.

A szakember egyik legújabb kutatásában olyan múmiákat vizsgál, amelyek egy iráni sóbánya 2500, illetve 1500 éve történt beomlása után őrződtek meg. Itt azt szeretnék felderíteni, hogy pontosan mikor jelent meg az a mutáció, amelynek két példányban történő jelenléte megvédi hordozóját a malária ellen. Rühli máskor egyiptomi vagy perui múmiákat vizsgál, a középkorból megmaradt emberi csontokat tanulmányoz, vagy éppen olyan svéd polgárok maradványait, akik a huszadik század elején haltak meg.

A Rühli és kutatócsoportja által vizsgált perui múmia

Az Evolúciós Orvostudományi Központ vezetőjén kívül többen is hasonló kérdésekre keresik a választ. Maciej Henneberg és kollégái például a pompeji vulkánkitörés utáni lávában maradt emberi maradványokkal foglalkoznak. A munka célja itt is egy bizonyos betegségtípus régebbi és újabb kori gyakoriságának elemzése. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy a nyitott gerinc egy enyhébb, a legtöbb esetben észre sem vett formája gyakoribbá vált az utóbbi kétezer évben - írja a New Scientist cikke.

Gerincfájdalmak és fogproblémák

"A pompeji kutatások eredményei egy létező dolgot igazolnak, hiszen tényleg gyakoribb lett a nyitott gerinc azon formája, amelynek jelenlétét gyakran észre sem veszik. Az ismerőseim körében is van olyan, akinek az átlagosnál nyitottabb a gerince, de ez még nem feltétlenül káros. A két lábra állás evolúciós folyamatának ezzel szemben egy olyan következménye is van, ami kifejezetten hátrányosan érint minket: a gerincfájdalmakról van szó. Mivel négy lábon járó ősökből fejlődtünk ki, eredetileg a gerincoszlopunk is ennek megfelelően alakult. Kettős S alakú, jelenlegi gerincünk sajnos nem a lehető legoptimálisabb megoldás a két lábon járásra: a gerincproblémák egy része egyértelműen ennek következménye. Az evolúció azonban nem azt tartja szem előtt, hogy lesznek-e gerincfájdalmaink, vagy sem, ehelyett mindig az a struktúra kezd el átalakulni, amelyik már jelen volt egy élőlénynél" - mondta dr. Kordos László, az Országos Földtani Múzeum vezetője.

A gyorsan zajló evolúciós változások talán legjobb példája az arckoponya és a fogak. Sokunknak a bölcsességfogaikkal vannak problémáik, másoknál pedig a gyermekkori fogszabályzás jelent elkerülhetetlen eseményt. "A koponya arci része egy evolúciós értelemben igen gyorsan változó terület, ami a táplálkozási szokások változásaival, vagyis a rágóizmok erősségével és mozgásával függ össze. Ez határozza meg azt is, hogy hogyan néz ki a modern ember arca. A fogak mérete azonban - az arckoponya méretével szemben - gyakorlatilag nem változik. Így ha csökken a fogakat hordozó arcterület nagysága, akkor a fogak egész egyszerűen nem fognak elférni. Egyértelműen ennek a folyamatnak a következménye, hogy ma szinte minden gyereket fogszabályzásra kell vinni, és sokszor annak is ez az oka, ha bölcsességfogaink nem tudnak a megfelelő időben előjönni" - mondta Kordos.

Gyengülő combcsontok

A gerincfájdalmaknál és a fogproblémáknál ismert a kiváltó evolúciós ok, más betegségeknél viszont még nem tisztázott mindez. Arra is csak találgatások vannak, hogy mi okozhatja a nyitott gerinc már említett, veszélytelen formájának gyakoriságnövekedését. Henneberg szerint mindez azzal függhet össze, hogy csontvázunk korábbi markáns jegyei egyre finomabbá váltak az évezredek során (ezt a folyamatot gracilizációnak nevezik). "A mai emberek szervezetében egyszerűen kevesebb csont van, mint amennyi a pompeji emberekében volt" - mondja Henneberg. Erre utaló bizonyítékot talált a Johns Hopkins Egyetem kutatócsoportja is, akik a világ több tájáról származó, eltérő korú fosszilis lábcsontokat elemeztek röntgenvizsgálattal.

Christopher Ruff és kollégái az emberi combcsontoknál mutatták ki, hogy kétmillió éve érzékelhetően vastagabb volt a csontok átmérője, sőt a csontvelőt burkoló külső kéreg is. Ötezer évvel ezelőttig tizenöt százalékos csökkenés következett be a csonterősségben, majd a következő négyezer évben ugyanennyivel gyengültek tovább combcsontjaink. Ruff szerint, ha az ötezer évvel ezelőtt élt emberek teljes csontozatát nézzük, akkor ezek már akkor is feleannyira voltak csak erősek, mint a több millió éve élt emberősöké - írja az American Scientistben megjelentetett tanulmány.

Mi történne velünk, ha a kőkorszakban találnánk magunkat?

"Visszafordítható lenne-e a csontok gyengülése, ha visszatérnénk a kőkorszakba?" - teszi fel a kérdést Ruff. Erre ugyan nem lehet biztosan válaszolni, arra viszont igen, hogy miként reagál az emberi szervezet a fokozott fizikai igénybevételre. A csontok gyengülése talán már a kőbalta használatával megkezdődhetett, ami viszont biztos, hogy csontjaink könnyedebbé válását nem kell tétlenül néznünk.

Szintén röntgenvizsgálatok bizonyítják ugyanis, hogy a teniszezőknél negyven százalékkal erősebb a teniszütőt tartó kar felkarcsontja, mint a játék közben nem használt karé. Azoknál, akik nem teniszeznek, ez a különbség csak öt-tíz százalékos - írja az American Journal of Physical Anthropology című folyóiratban publikált tanulmány. "Mindez azt sugallja, hogy ha hirtelen komoly fizikai megterheléssel járó kőkorszaki körülmények közé kerülnénk, vélhetően újra erősödésnek indulnának a csontjaink" - mondta a New Scientistnek Ruff.

Mit lehet tudni a jövőről? "A fejlődő országokban gyorsabban fog nőni az elhízás gyakorisága, mint a fejlett országokban - ennek oka az életszínvonal emelkedése. Ezeken a helyeken a felnőttkori testmagasság is tovább nő majd a következő generációkban, szemben a fejlett országokkal, ahol ez a növekedés csak kismértékű lehet, és a szegényebb rétegeknél jelentkezhet" - mondta Gyenis Gyula, az Eötvös Loránd Tudományegyetem antropológusprofesszora. A távolabbi jövő pedig talán ennél is érdekesebb lesz: Kordos szerint, ha az emberiség nem hal ki, akkor idővel akár új faj is kialakulhat a Homo sapiens-ből.