Így terjedhetett a japán cunami hulláma - videó

Elkészült az eddigi legpontosabb animáció a japán földrengés hatására kialakult cunami terjedéséről. A filmen megfigyelhető, milyen bonyolult hullámkép alakult ki a forrástól távol, amitől nehéz volt előre jelezni, hogy milyen magas hullámok várhatóak a Csendes-óceán térségében lévő szigeteken.

Az Egyesült Államokban működő NOAA kutatóközpont (National Oceanic and Atmospheric Administration, az USA Óceán- és Légkörkutató Hivatala) minden korábbinál részletesebb modellszámítást készített a Japánban pusztító, a Richter-skála szerint 9,0-es erősségű földrengéstől támadt hullámok terjedéséről. Számításaikban nemcsak a rengés erejét és a partvidék helyzetét, valamint a szigetek eloszlását vették figyelembe, hanem az óceánfenék domborzatát is.

Az alábbi filmen a földrengéstől támadt hullámok terjedését figyelhetjük meg a Csendes-óceán területén. A rengés nyomán egy gyűrű alakú, elöl haladó hullám indult, amely mögött a hullámjelenség fizikai természete révén további másodlagos és kisebb, már kevésbé veszélyes hullámok haladtak. A szigeteken megtörő, illetve visszaverődő hullámok miatt a kép az idő előrehaladtával egyre bonyolultabb - az eltérő irányba haladó és eltérő fázisú hullámok közötti kölcsönhatás, az interferencia révén összetett mintázat keletkezik.

Videó a földrengés nyomán támadt szökőár terjedéséről (NOAA / PMEL / Center for Tsunami Research)

A terjedő hullámok jól láthatóan egymás után érik el Óceánia, Észak-Amerika, Hawaii, majd Ausztrália és Dél-Amerika partjait. Eközben az ábra alsó részén négy diagram látható, amelyek a Japán-szigetek mellett lévő, négy sárga ponttal jelzett helyszínen mutatják a hullámmagasság időbeli lefutását. Jól megfigyelhető, hogy először a tengerszint csökken a kérdéses partszakaszon (aki felkészült, erről tudja, hogy menekülni kell), majd nem sokkal ezt követően éri el a magas hullám a partvonalat.

Az alábbi műholdképek az első cunami által érintett Szendai térségét mutatják az esemény előtt és után. A katasztrófa hatására bekövetkezett pusztulás látványos a felvételeken.

Szendai Arahama nevű területe a cunami előtt...

... és a szökőár után (Google, DigitalGlobe)

Szendai repülőtere a cunami előtt...


...és a hullám érkezése után (Google, DigitalGlobe)

Kertek és lakóházak Fujitsuka területén a cunami előtt...

... és az árhullám érkezése után (Google, DigitalGlobe)

A cunami által érintett egyik partszakasz egy tavalyi műholdfelvételen (balra) és egy március 12-i képen (jobbra), amikor még sok területet borított víz a szökőár után (German Aerospace Center (DLR) / Rapid Eye )