Az óceánban úszó hulladékot eddig is számos kutatás vizsgálta, az egyik legutóbbi például az Atlanti-óceán északnyugati részén elterülő szemétsziget nagyságát határozta meg. Az elnevezés elsőre kicsit megtévesztő lehet, mert valójában nem egy úszó szeméthalomról van szó, hanem egy nagy kiterjedésű, kisméretű műanyagdarabkákból álló foltról: ilyen műanyagdarabokat elemzett legújabb kutatásában a korábbi tanulmány elkészítésében is közreműködő Woods Hole Oceanográfiai Intézet.
Tracy Mincer és munkatársai a Sargasso-tengerből származó műanyaghulladékot vizsgáltak, hogy vajon találhatók-e itt mikrobiális életközösségek is (a Sargasso-tenger a Google világtérképén). A mintákban a kisméretű műanyagdarabkák mellett egy műanyag táska, valamint egy horgászdamil is szerepelt, amelyeket elektronmikroszkópos vizsgálatnak vetettek alá. Kiderült, hogy a műanyagszemét egy igen aktív életközösséget rejt: a hulladékok felszínén megfigyelhető volt, ahogyan a különféle mikrobák intenzíven bontják a műanyagot - írja a Nature hírportálja.
"Az elektronmikroszkóp alatt egy valódi mikroba-oázist találtunk" - mondta a Nature-nek Mincer. Az Atlanti-óceánnak ezen a részén nagyjából 1100 tonna műanyagszemét gyűlt fel, így az itteni mikrobaközösségek akár jelentős hatást is gyakorolhatnak a tengeri táplálékláncokra. A mikrobák aktivitása megmagyarázhatná például, hogy a folytatódó tengeri szennyezés ellenére az utóbbi időben miért csökkent mégis a műanyagszemét mennyisége - azt viszont egyelőre nem tudni, hogy keletkeznek-e emiatt mérgező vegyületek. Ha igen, az problémát jelentene, hiszen a toxikus anyagok így a baktériumfogyasztó állatok szervezetébe is bejuthatnak (a műanyagok többek között ftalátokat tartalmaznak).
A mikrobák táplálékláncra gyakorolt hatását csak további vizsgálatokkal lehet majd kimutatni. "Lehet, hogy a mikrobák műanyagbontása egy jó dolog, hiszen segít eltüntetni a hulladékot. Az is előfordulhat azonban, hogy megint csak a saját szennyezésünk fog visszaütni, és a mérgek végül a tengeri élőlények szervezetében kötnek ki" - mondta Mark Browne, a University College Dublin ökológusa.
A műanyagfelszíneken talált mikrobák genetikai analízise szerint másmilyen baktériumfajokról van szó, mint amelyek a környező tengervízben vagy a tengeri hínárokon élnek. A polietilénből készült műanyagokon például a kolerával egy csoportba tartozó baktériumokat találtak nagyobb mennyiségben, ami meglepő, mert ezek a baktériumok egyébként csak jóval alacsonyabb koncentrációban vannak jelen a tengerekben - írja a Nature.